Az adóhatóság szeptember 15-étől felfüggesztheti azoknak a cégeknek az adószámait, amelyek nem találhatók meg a székhelyükön, és a képviselőjüket sem lehet utolérni (a fiktív cégekről van szó). A felfüggesztésről határozatot hoz az APEH, így azt meg lehet fellebbezni, majd a bírósági jogorvoslat is az érintettek rendelkezésére áll. Ha már jogerős a felfüggesztő határozat, akkor onnantól - a megszüntető határozat jogerőre emelkedéséig - az adóvisszatérítés szünetel. Így a cég az ebben az időben visszajáró adót elveszti, azonban a fizetendő adó alól nem mentesül.

Adószám-törlés

Az adóhatóság a fiktív cégek megszüntetése iránt intézkedik a cégbíróságnál, egyúttal az ilyen cégek listáját felteszi a honlapjára. A végső stádium az, amikor az APEH törli a társaság adószámát. Ezt akkor teheti meg, ha a jogerős felfüggesztést követő 90 napon belül a cég nem kérte a felfüggesztés megszüntetését, amúgy pedig nem áll felszámolás, vagy végelszámolás alatt. Új adószám - a törlést követően - akkor kérhető, ha a társaság még szerepel a cégjegyzékben és helyreállítja a törvényes működését.

Kamatadó

Szintén szeptember 15-én lép hatályba az a szabály, amely arra kötelezi a bankokat, hogy a levont kamatadót havonta - összesítve - vallják be. A másik EU tagállamban levont kamatadót itthon be kell vallani, és a különbözetet be is kell fizetni. Ellenben ha a magyar kamatadó alacsonyabb, akkor a különbözetet az APEH csak kérelemre utalja vissza.

A felszámoló is

A szeptember 15-e után indult felszámolásoknál az APEH mulasztási bírságot szabhat ki a felszámolóra. Erre akkor kerül sor, ha nem fizette be a csődben lévő cég adóját.

A nagyobb cégek általában adó-képviselőt fogadnak, ők járnak el az APEH-nél. Ha a képviselő egy társaság, és az adóhatóság megbírságolja a képviselőt, akkor a bírság a képviselők társaságának szól, és nem a konkrétan eljárt személynek kell megfizetnie. Nem bírságolható meg a képviselő, ha bizonyítja, hogy azért mulasztott az adóhatóságnál, mert maga is késve kapta meg a szükséges adatokat.