EVA

Érdemes igyekezni az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá való belépéssel: december 20-a ugyanis jogvesztő határidő. Az az egyéni vagy társas vállalkozó, aki eddig a határidőig az adóhatóság által rendszeresített adatbejelentő lapon nem jelenti be, hogy 2003-ban az eva szabályai szerint kíván adózni, később már nem teheti meg. Ráadásul – az általános szabályoktól eltérően – igazolási kérelemmel sem mentheti ki magát a késedelem miatt. A bejelentkezés előtt azonban gyorsan és – főleg – alaposan mérlegelni kell: az egyszerűsített vállalkozási adó előnyösebb-e a vállalkozónak vagy sem. Mert bár elvileg több százezren is választhatják potenciálisan az új adónemet, nem minden vállalkozó számára jelent vonzó adózási formát az eva. Így akik adókedvezmény igénybevételére jogosultak, nagy összegű elhatárolt veszteségük van, vagy éppen most készülnek nagyobb értékű beruházásra, vélhetően érdemes inkább maradniuk a tételes költségelszámolásnál. Ugyanakkor adószakértők számításai szerint már mindazoknak érdemes áttérniük a kisvállalkozók számára biztosított legújabb adónemre, akiknek árbevételük 70 százaléka alatt vannak a költségeik. Így különösen megéri a kiegészítő tevékenységet végzőknek, azoknak, akik főállású munkahelyük mellett folytatnak valamilyen vállalkozói tevékenységet. Esetükben – mivel gyakran minimális költséggel jár a tevékenységük – az eva révén akár 1-2 millió forintos adómegtakarításra is szert tehetnek a jövőben. Számításaink szerint például egy főállású tevékenysége mellett szellemi tevékenységet folytató vállalkozó, aki idén és jövőre is bruttó 15 millió forintos árbevételre tesz szert, s feltételezve, hogy 10 százalék költséghányada van, jövőre az általa megkapott 3 millió forint áfából csak 2 millió 250 ezer forintot kell befizetnie a költségvetésbe, amellyel nemcsak az áfát, hanem a társasági adót, a cégautó adót és az osztalékadót is le tudhatja. E mellett járulékokat nem kötelező fizetnie, helyi adóként pedig maximum 150 ezer forintot. Idén ugyanez a vállalkozó hasonló bevétele után elvileg befizeti a 3 millió forint áfát, a majdnem két millió forint társasági adót, az éves szinten 80-100 ezer forint cégautó adót, a több mint 200 ezer forint helyi iparűzési adót, s - ha teljesen nyugodtan akar aludni – akkor még minimum másfél millió forint osztalékadót is fizethet. Az adóelőny ebben az esetben tényleg horribilis lehet, s majdnem igaz lesz az MSZP választási ígérete, miszerint “Az evával egyet fizet, s még vissza is kap!” Az viszont már nem túl örömteli, hogy a költségigényes tevékenységet végző főállású kisvállalkozóknál éppen fordított lehet a helyzet, legalábbis az adómegtakarítást illetően. Mindenesetre a döntés előtt érdemes kihasználni a vállalkozók számára biztosított lehetőségeket: a választásban az állami adóhatóság is segíti a vállalkozókat, valamint számos érdekképviseleti szervezet is részt vesz a felvilágosító kampányban.

TOLDOZGATÁS-FOLTOZGATÁS

Az egyszerűsített vállalkozási adó az egyetlen unikum – ráadásul nem csak nálunk, hanem még az Európai Unió országaiban is -, amellyel a kormány vitt némi újdonságot az idei adótörvény változásokba. Egyébként – mint ahogy több adószakértő is fogalmazott – az ígért nagy kedvezmények, reform értékű változások helyett ezúttal is csupán “toldozgatás-foltozgatás” jellemzi az adórendszerben 2003 január elsejétől megvalósuló módosításokat. Adós maradt ugyanis a kormány több adónem megreformálásával: korábban még szó volt a helyi adók rendszerének átalakításáról, valamint arról is, hogy a számtalanszor módosított szja-törvény, és a még ennél is több átalakításon átesett adózás rendjéről szóló törvény helyett új jogszabályokat alkotnak, ám egyikre sem került sor. Ezúttal főleg az uniós jogharmonizáció, néhány új kedvezmény, s annál jóval több szigorítás jellemezte a módosításokat. A parlamenti munkának köszönhetően sokat nem változtak a kormány eredeti elképzelései az adórendszer módosítását illetően, ám sajnos még kellemetlen meglepetések születtek. Így mindenekelőtt a vállalkozások jártak rosszul azzal az elfogadott módosítással, miszerint a jövő évtől a távbeszélő-szolgáltatás áfájának csupán 70 százaléka lesz levonható, a maradék 30 százalék viszont nem lesz érvényesíthető. A személyi jövedelemadó-rendszerben is hoztak kellemetlen intézkedéseket: míg korábban arról volt szó, hogy a pedagógus, az oktató, a hallgató, a felnőttképzésben résztvevő magánszemély, vagy az a magánszemély, akinek a gyermeke nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőfokú intézményben alapképzésben vesz részt, annak számítógépvásárlását adókedvezménnyel ösztönzi a kormány, addig az elfogadott törvény már úgy szól, hogy csak azoknak jár az adókedvezmény, akik pályázat útján jutnak a számítógéphez. A pontos megfogalmazás szerint a kedvezmény csak azokat illeti meg, akik a számítástechnikai eszközt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Informatikai és Hírközlési vagy az Oktatási Minisztérium által meghirdetett pályázat keretében szerzik meg.

Ugyancsak a parlamenti munka közben – mondhatni “derült égből villámcsapásként” érkezett – az a később elfogadott javaslat, miszerint a magánnyugdíjpénztári tagdíj jövőre csak 7 százalékra növekszik, szemben a korábban beígért 8 százalékkal szemben.

APEH JOGOSÍTVÁNYOK

Meglepetés volt számos adószakértő számára az is, hogy a pénzügyminiszter hatalma, befolyása, közvetlen utasítási joga igencsak megnövekszik az APEH fölött, miközben a kormány éppen azt hangoztatja, hogy az adóhatóságot depolitizálja. Az elfogadott jogszabály szerint ugyanis alaposan kiegészülnek a pénzügyminiszter felügyeleti jogosítványai: beszámolókat, jelentéseket kérhet, konkrét adózó konkrét ügyében vizsgálatot rendelhet el, kötelező iránymutatást adhat jogszabályok értelmezése kérdésében, s azt is megteheti, hogy az APEH elnökének, a vámhatóság országos parancsnokának megváltoztatja a konkrét adóügyben hozott határozatát. Az előző kormányzati ciklusban kiemelt helyzetben lévő APEH pozíciójából több szempontból is visszavesznek januártól: nemcsak költségvetését nyírbálják meg, hanem az adónyomozók visszakerülnek a Belügyminisztériumhoz, s nemcsak a pénzügyminiszter befolyása növekszik a hivatal fölött, hanem a megreformált ellenőrzési fejezetnek köszönhetően az adózók jogosítványai is bővülnek. A vállalkozások szerencséjére ugyanis ezúttal nem az “APEH-nak adnak vasfogakat”, hanem az ellenőrzöttek számára nyitottabbá, kiszámíthatóbbá teszik az ellenőrzés folyamatát. Egyrészt az APEH elnöke köteles lesz évente február 20-áig irányelvben közzétenni az ellenőrzési irányelvet, amelyben rögzíti az ellenőrzésre történi kiválasztás szempontjait. Pontosan meghatározzák, hogy egy-egy vizsgálatot mennyi ideig folytathat a hatóság: általában 30 napig, de bizonyos esetekben 45, 60, illetve 90 napig is.

JÖN MÉG MÁS IS?

A saláta-törvény keretében elfogadott adórendszerbeni módosításokkal vélhetően “nem ússzák meg” a jövő évet az adózók, az Európai Unióhoz történő csatlakozás miatt további módosítások - akár évközben is - elképzelhetők. Várhatóan a jövő év elején kerül például az Országgyűlés elé a gazdasági társaságokról, valamint a cégbírósági nyilvántartásokról szóló törvények módosítása is. Az uniós csatlakozás miatt a következő 1-2 évben a gazdasági környezet stabilitására, kiszámíthatóságára a vállalkozók mindenesetre ne számítsanak, legalábbis ha nem szeretik a meglepetéseket…

Kedvező változások	Kedvezőtlen változások
- új szja-adókedvezményt vezetnek be: a felnőttképzés díjának teljes összege, valamint a pályázat útján beszerzett számítástechnikai eszközre fordított összeg 30 százalékával csökkenthető a személyi jövedelemadó, de a két célra együttesen évi 60 ezer forinttal,	- az adókulcsok és az adójóváírás összege nem változik, az adósávok alig szélesednek az szja-rendszerben,
- “elismert munkavállalói értékpapírjuttatás” címen programot indíthat a cég, amelynek révén megszerzett jövedelem évi 500 ezer forintig adómentes,	- az értékpapír juttatás nem természetbeni juttatásnak, hanem munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, mint ahogy az opciós jog által megszerezhető értékpapírból származó jövedelem is, kivéve, ha idén megkötik a jogról a szerződést, akkor 2005-ig még a jelenlegi szabályok érvényesek,
-az osztalék közterhe is csökken: egyrészt egyszerűsödik és kedvezőbbé válik a 35 százalékkal adózó osztalékrész kiszámítása, másrészt ezután már nem kell 11 százalék egészségügyi hozzájárulást fizetni,	- a társasági adótörvényben több kedvezmény megszűnik: így az egy milliárd forintos beruházáshoz kapcsolódó, valamint a kiemelt térséghez kapcsolódó, a beruházás értékének 6 százalékát kitevő kedvezmény is,
- emelkedik néhány adómentesen adható természetbeni juttatás értéke: az üdülési csekk értéke évi 50 ezer forintig, a melegétkeztetés havi 4000 forintig, az étkezési utalvány havi 2000 forintig lesz adómentes, s ezzel együtt szintén nem kell adót fizetni a munkáltató által biztosított, ingyenes vagy kedvezményes számítógép és Internet-használat után, vagy a két évesnél öregebb gép megvásárlása esetén sem	- jövőre már nem alakulhatnak off-shore társaságok, a már itt lévők pedig 2005 végéig élvezhetik a rájuk vonatkozó kedvező szabályokat,
- a tőzsdei ügyleteken elért árfolyamnyereség kamatnak minősül, vagyis nulla százalékkal adózik,	- társasági adókedvezményt csak az adóbevallásban lehet érvényesíteni, később nem,
- a társasági adórendszerben új kedvezményeket vezetnek be: lehetővé válik az adómentes fejlesztési tartalék képzése, s EU-konform fejlesztési adókedvezményt léptetnek hatályba,	- az önkormányzatok januártól a vállalkozások számára nem állapíthatnak meg adómentességet vagy adókedvezményeket a helyi adóban, ezért a határozatlan időre biztosított kedvezmények ettől kezdve hatályukat vesztik, a határozott időre biztosított kedvezmények pedig maximum 2007 végéig maradhatnak meg,
- megszűnik az áfa-visszaigénylési jog megnyílásához szükséges azon feltétel, hogy a havi áfa-bevallók két, egymást követő negatív adómegállapítási időszakkal rendelkezzenek, valamint a jogutód nélkül megszűnő adóalanyok külön korlátozás nélkül visszakaphatják záró adóbevallásuk alapján a visszajáró áfát,	- nem lesz visszaigényelhető az ételek, az italok, a 125 köbcentiméteresnél nagyobb motorkerékpárok, a jachtok, az éttermi-, a cukrászdai és egyéb vendéglátóipari-, szórakoztatási szolgáltatások áfája, az úthasználati díj és a parkolási díj, valamint a lakóingatlanként nyilvántartott épületek vásárlásának, felújításának az áfája sem, távbeszélőszolgáltatás esetén pedig csak a 30 százalék áfa lesz leírható,
- törvényi vélelmet élveznek a számlabefogadók is, mivel a vétlen vevő adólevonási jogát garantálja a jogszabály,	- a 12 százalékos áfa-kulcsból a 25 százalékos kulcsba kerül a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások – a mezőgazdasági szolgáltatások kivételével, - valamint K+F tevékenység is, szintén 25 százalék áfa terheli az ügyvédek, az igazságügyi szakértők és a közjegyzők tevékenységet, valamint az államilag el nem ismert képzést is,
- az áfa-törvényben a kis értékű ajándék fogalmát módosítják: értéke 500 forintról 5000-re nő,	- csak a vámszabadterületen, vagy a vámraktárban történő raktározás, illetve logisztikai tevékenység után lehet nulla százalék áfát felszámítani, s csak a vámszabadterületet üzemeltető adóalany gazdasági tevékenysége körében előállított termék értékesítése nulla százalékos, ha az a vámszabadterületen marad, vagy külföldre kerül.

Az elfogadott szja-tábla 2003-ra:



Jövedelem Adó Adókulcs

0-650.000 0 20 százalék

650.001-1.350.000 130.000 forint

és a 650 ezer forinton felüli rész 30 százaléka

1.350.001 forinttól 340.000 forint

és a 1.350. ezer forinton felüli rész 40 százaléka



Az elfogadott szja-tábla 2004-re:



Jövedelem Adó Adókulcs

0-800.000 0 18 százalék

800.001-1500.000 144.000 ezer

és a 800 ezer forinton felüli rész 26 százaléka

1500.001 forinttól 326.000 ezer

és a 1.500 ezer forinton felüli rész 38 százaléka