Magyarországon a személyi jövedelemadó-rendszer nem túl sok lehetőséget biztosít a magánszemélyeknek arra, hogy fizetendő adójukat csökkentsék, de azért akad néhány. Igaz, a nem önálló tevékenységből származó bevétel lényegében teljes egészében adóköteles, hiszen költségelszámolásra az alkalmazottak esetében nincs mód. Viszont nálunk jelenleg is több mint egy tucat jogcímen lehet adókedvezményt igénybe venni.

A családi kedvezmény a magzat, illetve a gyermekek után jár, az élettársaknak is. Jövőre pedig már az élettársak is – nemcsak a házastársak - megoszthatják év végén egymás között az adókedvezményt, kivéve, ha évközben az emelt összegű családi pótlékot nem vették igénybe.

Tandíj után a törvény szerint tanulmányi hónaponként legfeljebb 6 ezer forint adókedvezmény jár a magánszemélynek. Azzal jó tisztában lenni, hogy ez a kedvezmény csak annak jár, akinek a neve szerepel a felsőoktatási intézmény által kiadott igazoláson befizetőként. Ez utóbbi egyébként lehet maga a hallgató, vagy annak szülője, nagyszülője, testvére, házastársa is.

Léteznek ún. tevékenységhez kötött kedvezmények. Így például a szellemi tevékenységet folytató magánszemély az ilyen jogcímen felvett jövedelméből 25 százalék adókedvezményt, de legfeljebb évi 50 ezer forintot vehet igénybe. Legfeljebb évi 100 ezer forint adókedvezmény jár a mezőgazdasági őstermelőknek.

A súlyosan fogyatékos magánszemélyek havi 1500 forint adókedvezményre jogosultak.

Hosszútávú nyugdíj- és életbiztosítások kötésével így év végén már nem igazán lehet jelentős adókedvezményre szert tenni. Sőt, a jövő évi változások miat,t akinek nincs ilyen biztosítása, valószínűleg jobban jár, ha jövőre köti azt meg, mert akkor már a befizetett összeg 30 százaléka lesz az adókedvezmény, ráadásul a maximális összeg a mostani 50 ezer forintról 100 ezer forintra nő. Jelenleg a befizetett összeg 20 százaléka a kedvezmény, de éves szinten legfeljebb 50 ezer forint. Vagyis évi 250 ezer forint befizetésével lehet idén a maximális adókedvezményt kihasználni. Jövőre bonyolultabb lesz a helyzet: a befizett összeg 20 százaléka után marad a kedvezmény, s további 10 százalék kedvezmény jár, azon összeg után, amely az idei befizetés mértékét meghaladja.

Még évekkel ezelőtt döntöttek arról, hogy a nyugdíjhoz kapcsolódó hosszútávú megtakarításokat is többféle adókedvezménnyel ösztönzik. Ezek közül van, amelyiknek speciális feltétele van, de akad olyan kedvezmény is, amely még december elején is reális adómegtakarítási lehetőséget jelent. Az szja-törvény szerint ugyanis az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek a 30 százaléka, ha azt a magánszemély, nem pedig a munkáltatója fizeti be. Vagyis, ez azt jelenti, hogy ha most december elején ilyen jogcímen 100 ezer forintot befizet a magánszemély a magánnyugdíjpénztárba, akkor jövőre emiatt 30 ezer forinttal csökkentheti adóját.

Ugyancsak a befizetett összeg 30 százaléka, de éves szinten maximum 100 ezer forint az adókedvezmény a magánszemély által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg után. Itt még akár egy mostani befizetéssel is ki lehet használni a 100 ezer forintos adókedvezményt. Az idősebbek számára még nagyobb a kedvezmény: akik 2020-ig mennek nyugdíjba, azoknál 130 ezer forint az igénybe vehető kedvezmény maximális értéke. Az “élelmesebb” önkéntes biztosítópénztárak egyébként fel is hívták nemrégiben ügyfeleik figyelmét arra, hogy milyen összegű befizetéssel vehetnék igénybe a maximális adókedvezményt.

Jelentős adókedvezmény jár a lakáscélú hitelek törlesztésére fordított összeg után: mégpedig a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztésére fordított összeg 40 százaléka, éves szinten maximum 240 ezer forint adókedvezmény. Vagyis, aki tudja, vegye még gyorsan idén fel lakáshitelt, s állapodjon meg abban a hitelintézettel, hogy decemberben esetleg egy nagyobb összeget törlesztene. Akik már felvették a lakáshitelt, azoknak pedig esetleg érdemes utána számolni annak is: egy-két hónap törlesztőrészlet december elejei befizetésével – amely csak a következő hónapokban lenne esedékes – nem érdemes-e élni, annak érdekében, hogy a 240 ezer forintból minél több kedvezményt igénybe vehessen a magánszemély. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy a kedvezmény az adóstársak között megosztható, tehát nem feltétlenül kell csak az egyik házastársnak igénybe venni. A maximális adókedvezményt akkor tudja a magánszemély kihasználni, ha a lakáscélú hitel törlesztésére fordított összeg legalább 600 ezer forint. Érdemes a kedvezményt még idén kihasználni, mert 2004-től várhatóan alaposan átalakítják a konstrukciót, s a kedvezmény a tőketörlesztésre nem fog kiterjedni, amely nagy érvágást jelent majd az érintetteknek. Az adókedvezmény feltétele, hogy a hitelt lakótelek vásárlása, lakás építése, építtetése, lakás vásárlása, illetve a lakás alapterületének legalább egy szobával történő bővítése céljából vegyék fel. Bővítés esetén az is feltétel, hogy a lakás legalább 50 százalékos tulajdonjoga már a bővítést megelőzően is a hitelfelvevőt illesse meg. A kedvezmény – az adóhatóság álláspontja szerint – csak kifejezetten lakáscélú hitelre vonatkozik, tehát ha például valaki személyi hitelét fordítja lakásépítésre, arra már nem vonatkozik az adókedvezmény. (Az egyik jelentős lakossági pénzintézet tavaly alaposan “zavarba hozta” ügyfeleit, amikor a lakóingatlan építésre, vásárlásra fordított személyi hitelek után is kiküldte az ügyfeleknek az adókedvezményre jogosító igazolásokat.)

Ugyancsak adócsökkentési lehetőséget jelent még december elején is a befektetési adóhitel. Ily módon a magánszemély befektetési állománya növekményének 20 százaléka csökkenti az adót, de éves szinten legfeljebb 200 ezer forint. Ennek előnye, hogy - a különböző biztosítási konstrukciókkal ellentétben – rövid távra is érdemes ily módon takarékoskodni, tehát már akár januárban ki lehet venni a most betett pénzt. Ráadásul még az sem feltétlenül szükséges, hogy kockázatos részvényekbe fektessen a magánszemély, hiszen a jóval biztonságosabb papíroknak számító befektetési jegyek egy része után is jár az adókedvezmény. Ugyanakkor azt nem szabad elfelejteni, hogy a befektetési adóhitel visszajár: ha a magánszemély éves átlagos befektetési állománya csökken, akkor a befektetési adóhitelt vissza kell fizetni az adóhatóságnak, azonban szerencsére kamatmentesen. Egyébként 2004-től várhatóan ezt a konstrukciót is átalakítja a kormányzat, addig viszont még december elején is lehet vele adót csökkenteni.

Bár nem az adókedvezményeket érinti, de mégis a tőkepiaccal kapcsolatos az a januártól hatályba lépő rendelkezés, amely szerint a tőzsdei ügyleten realizált árfolyamnyereség jelenlegi 20 százalékos adója megszűnik. Mindez azt jelenti, hogy akiknek nem feltétlenül fontos, idén már ne adjanak túl azokon a papírjaikon, amelyen nyereségük van. Jövőre ugyanis már adómentesen adhatják el ezeket a tőzsdei részvényeket is. Ugyanakkor a veszteséges pozíciókat érdemes lehet akár idén lezárni, különösen akkor, ha ezzel más részvényből származó nyereség utáni adót meg tud spórolni a magánszemély. Ugyanakkor jó azzal is tisztában lenne, hogy a tőzsdén kívüli ügyletekre a jövőben is megmarad a 20 százalék adó, s az idei veszteséget ezzel a jövő évi nyereséggel szemben is el lehet számolni.

A közcélú adományozás nálunk – sajnos nem csak az átlagjövedelműek -, hanem még a gazdagok körében sem nagy divat. Ennek vélhetően nem csak az az oka, hogy az ilyenfajta segítségnyújtást túl nagy adókedvezménnyel nem ösztönzi a személyi jövedelemadó-törvény. A szabályozás szerint ugyanis az összevont adóalap adóját csökkenti a közcélú adomány kedvezménye, amely a befizetett összeg 30 százaléka, azonban kiemelkedően közhasznú szervezet esetén összesen legfeljebb 100 ezer forint, közhasznú szervezet, egyház, illetve közérdekű kötelezettségvállalás esetén legfeljebb összesen 50 ezer forint. Tartós adományozás esetén – amikor szerződést kötnek hosszabb távra az ügyféllel – akkor ezek mellett még további 5 százalék a kedvezmény. Bár a kedvezmény mértéke nem túl nagy, azonban december elején még ez is reális adócsökkentési lehetőséget jelent a magánszemélyek számára.

Mint a fentiekből is kiderült: az adókedvezmények révén meggazdagodni senki nem fog, azonban bármekkora kis összeg esetén is érdemes a lehetőségekkel élni! Ugyanakkor azt senki se felejtse el: amellett, hogy az egyes adókedvezmények összege sem korlátlan, még van egy fontos feltétel: az igénybe vett kedvezmények összege legfeljebb az összevont adóalap adójának összegéig terjedhet. Tehát hiába lenne valaki jogosult összesen 600 ezer forint adókedvezményre, azonban jövedelme alapján csak 400 ezer forint adó fizetésére lenne köteles, akkor csak ez utóbbi kedvezményt tudja kihasználni, a 200 ezer forint – lényegében – elvész számára. Amikor tehát valaki adócsökkentésen gondolkodik mostanában érdemes egy gyors adóbevallást készítenie: összeadni eddigi jövedelmét, kiszámolni a ráeső adót, s annak fényében lehet “sakkozni” a kedvezményekkel. Szerencsés esetben akár többszázezer forint adóvisszaigénylésre is jogosult lehet a magánszemély, ehhez persze már több millió forint éves jövedelemmel kell rendelkeznie. Mindenesetre akik visszaigénylésre jogosultak, minél hamarabb juttassák majd el az adóhatósághoz a 2002. évi jövedelmükről az adóbevallást, s akkor a visszaigényelt összeghez is hamarabb hozzájuthatnak. A nyomtatványcsomagot január elején postázza majd az adóhatóság, s elvileg január végéig a kifizetőktől is meg kell kapni minden szükséges igazolást a magánszemélynek.