Adó 2010: tovább szaporodnak a támadások

„Bár az Országgyűlés által június végén elfogadott, 2010-ben életbe lépő adótörvény-módosítások előkészítése során a jogalkotó vélhetően a nyugat-európai gyakorlatot törekedett követni - azaz a tényleges jövedelmen, valamint az adóhatóság és az adózó közötti folyamatos kommunikáción alapuló adórendszer alapjait kívánta lefektetni - a törvényből kimaradtak a jogbiztonságot garantáló elemek" - közölte lapunkkal Szolnoki Béla, a BDO Forte könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég adótanácsadó partnere.

A januártól hatályos módosítások értelmében a minimális vállalkozói járulékalap nem a minimálbér duplája, hanem a „tevékenységre jellemző kereset" lesz, ami az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) fizető egyéni vállalkozók mellett, valamennyi egyéni és társas vállalkozásra kiterjed majd.

„Csak egy újabb törvénymódosítás biztosíthatja, hogy egyértelműen követhető joggyakorlat valósuljon meg, ellenkező esetben a jogviták számának gyarapodására és a jogalkalmazás nehézkessé válására számítunk, amelyek nem szolgálják a jogalkotó eredeti célkitűzését - a feketegazdaság visszaszorítását - sem" - emeli ki Szolnoki Béla. A szakember szerint a legfőbb problémát a minimum járulékalap konkrét összeghez - a minimálbér kétszereséhez - kötésének eltörlése jelenti. Ebben az esetben ugyanis a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét - közölte a szakember, aki ugyancsak problémának nevezte, hogy jogvita esetén a törvényi hiányosság miatt a bíróság miként értelmezi a piaci érték fogalmát.

K+F, mint adóalap csökkentő tétel

A jövő évi változások következtében az adóalap meghatározása során levonhatóvá válik az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége, ezzel teljesítve a vállalkozói szféra régóta megfogalmazott igényét, hogy a kutatás-fejlesztést a társasági adó, és a különadó mellett, az iparűzési adó alapjánál is figyelembe lehessen venni adóalap csökkentő tételként. A nemzetközi összehasonlíthatóság és egységes értelmezhetőség érdekében a kutatás és kísérleti fejlesztés meghatározásában egy nemzetközileg is alkalmazott dokumentum szolgál útmutatóként.

Az iparűzési adóval is gondok vannak

A helyi iparűzési adó szabályozáshoz kapcsolódóan a legnagyobb port az adóztatási feladatok állami adóhatósághoz való átcsoportosítása kavarta. A feladatok átadása 2010-ben még folyamatosan zajlik, az önkormányzati adóhatóság felé kell befizetni az iparűzési adó előleget 2010. március 15.-ig, s benyújtani a 2009. évi, 2010. május 31.-én esedékes adóbevallást. Az átmeneti szabályok rendelkezése (miszerint a 2010-et megelőző adóévekhez kapcsolódó adómegállapítási jog 2011. december 31.-én elévül - eddig lesz lehetőség az önellenőrzésre, illetve az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására) jelentős kockázatokat hordoz - hívta fel a figyelmet az RSM DTM Hungary.

„Ez a köznyelvre lefordítva annyit jelent, hogy 2011 végéig lesz lehetőség az önellenőrzésre, illetve az adóhatósági ellenőrzés lefolytatására. Egyelőre még nem tisztázott, hogy az elfogadott szabályok alapján hogyan lehet majd elkerülni a 2011. december végén az egyes adózók javára beadott és adó-visszaigénylést kérő önellenőrzésekkel történő visszaéléseket„ - közölte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.

Van azért könnyítés is

A helyi iparűzési adó vállalkozásokat érintő aspektusai az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció csökkentését és az eljárások egyszerűsítését eredményezték. Az új szabályozás legnagyobb haszonélvezői azok a társaságok, amelyek több önkormányzat területén működnek, ezek közül is kiemelten a közszolgáltató vállalatok. Míg korábban minden érintett önkormányzattól be kellett szerezniük a bevallási űrlapokat, majd azokat egyenként kitölteni, postázni, addig az új rendelkezések szerint mindezt egy elektronikusan letölthető és benyújtható bevallással meg lehet majd oldani. Persze rossz hír a könyvelőknek, hogy eztán sem fognak mentesülni az adóalap megosztás bonyolult kalkulációjától, azt változatlan szabályok szerint el kell végezni. További könnyítés - egyben költségcsökkentési lehetőség - hogy az adózók egy összegben teljesíthetik adófizetési kötelezettségüket az állami adóhatóság felé, majd annak felosztását az egyes önkormányzatok között már az APEH fogja elvégezni a bevallási adatok alapján.

Egyelőre még nem megjósolható, hogy a 2009-es adóévet követő iparűzési adó bevallások ellenőrzésére milyen hatást gyakorol a feladatok átkerülése az állami adóhatósághoz. Feltételezhető, hogy a kis településeken tevékenykedő adózók - akik eddig nem igazán találkoztak iparűzési adó ellenőrzéssel - panaszkodni fognak, hiszen várhatóan az ún. átfogó ellenőrzések keretében lezajló iparűzési adóellenőrzések megszaporodását fogják tapasztalni. Azt sem lehet még előre látni, hogy az állami adóhatóság ellenőrei milyen megállapításokat tesznek majd. Az azonban borítékolható, hogy tartalmuk össze fog kapcsolódni a többi adónemben tett megállapításokkal - állapítja meg az RSM DTM Hungary.

A korábbi kifogások

Az Adótanácsadók Egyesülete szerint az egyes, az szja, a társadalombiztosítás az egészségügyi hozzájárulások körébe tartozó rendelkezések nem csupán hátrányosak, hanem teljes jogbizonytalanságot teremtenek, és szinte a teljes kisvállalkozói kört érintik, amikor személyes munkavégzésük bérét a náluk nem értelmezhető piaci érték alapján kívánják adó-és járulék alá vonni – ezért a szervezet az Alkotmánybíróságtól vár segítséget.

A VOSZ ugyancsak bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul, amiért a társadalombiztosítási járulékot nem a ténylegesen kifizetett jövedelem, hanem a munkakör, illetve a tevékenység piaci értéke után kell megfizetni. A VOSZ véleménye szerint nem definiált a törvényben a "tevékenység piaci értéke", és arra az illetékes miniszter sem kapott felhatalmazást, így nem tudható, hogy milyen előírások és iránymutatások alapján lehet és kell a járulékalapot meghatározni. Az APEH vagy más hatóság által készített, a jövőben kiadásra kerülő útmutató, körlevél vagy leirat nem minősülhet jogforrásnak, így alkalmazásuk elfogadhatatlan a szervezet szerint.

Az IPOSZ is törvényellenesnek tartja, hogy egy kisvállalkozónak a szakmák szerinti nemzetgazdasági átlagbér után kelljen járulékokat fizetni, ezért az ügyben várhatóan ők is az Alkotmánybírósághoz fordulnak.