Az Index információi szerint az év közepétől két területen is csökkentik a vállalkozások járulékát: a 29 százalékos munkáltatói tb-járulék 25 százalékosra apad, ám ezt csak a minimálbér duplájáig lehet alkalmazni. Magyarán, ha az alkalmazott bruttó bére meghaladja a havi 143 ezer forintot, akkor 143 ezer forintig 25, a 143 ezer forint feletti keresetrészre 29 százalékos munkáltatói tb-járulékot kell leróni. (A tb-járulékon belül az egészségügyi járulék szorul vissza.)

A 3 százalékról 1 százalékra leszállítandó munkaadói járulék a minimálbér kétszereséig lesz érvényes július 1-jétől. Összességében tehát 6 százalékponttal könnyít a cégek terheit a kabinet, de ezen könnyítést a legfeljebb dupla minimálbért kereső alkalmazottaknál tudják teljesen kihasználni a vállalkozók.

Mi lesz az szja-val?

Azt még nem tudni, hogyan változik a személyijövedelemadó-törvény, ám a napvilágot látott információk szerint két forgatókönyv lehetséges. Az egyik verzió szerint megszűnne a magánszemélyek 4 százalékos különadója. Az alsó szja-kulcs a mai 18-ról 19-re, a felső 36-ról 38 százalékra emelkedne, a sávhatár pedig a mai évi 1,7 millió forintról lényegesen kitolódna, 2,2 millió forintra. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a ma egyes esetekben 10, máskor 20, megint más esetben 25 százalékkal adózó úgynevezett külön adózó jövedelmek (például osztalék, kamat, tőzsdei árfolyamnyereség, ingatlaneladásból származó jövedelem) után szintén a 19 százalékos adómérték lenne érvényben - a tőzsdei cégek osztalékára kivetett adón kívül, mert az maradna 10 százalék.

A másik változat a mai állapothoz képest egyedül a sávhatárt tolná ki, az adómértékek nem változnának. A sávhatár ugyanúgy 2,2 millió forintig kúszna feljebb, ahogyan az első verzióban, tehát 2,2 millió forintos éves jövedelemig a bér 18, az afeletti jövedelemrésznél pedig 36 százalékáról kellene lemondanunk.

Drágább benzin, cigaretta, alkohol

Természetesen a jelen gazdasági helyzetben a kormány nem engedheti meg a bevételek ilyen mértékű kiesését, ezért néhány változtatással már a bevételeket növelnék. Ilyen lenne például, hogy a normál áfakulcsot 20-ról 23 százalékra emelnék. Az Index értesülései szerint átlagosan 5 százalékkal emelkedik mindhárom jövedéki kategóriába tartozó termékek adója, tehát a benzint, gázolajat, cigarettatermékeket és alkoholt egyaránt érinti a jövedéki adóemelés.

A vállalkozóknak tett könnyítést némiképp tompítja, hogy a tételes eho a mai havi 1950 forintról 5100 forintra nő, és új nevet is kap.

Ugyancsak változtatás, hogy a családi pótlékot is bevonják az adórendszerbe: felbruttósítják és adóterhet nem viselő járandósággá sorolják át, ami azt eredményezi, hogy bár közvetlenül nem kell adózni a megemelt családi pótlék után, ám az annak megfelelő összeg a személy többi jövedelmét feljebb tolja, így gyakorlatilag mégis a megemelt családi pótléknak megfelelő összeget kell majd leadózni. A változást az évi 2,2 millió forintnál többet keresők fogják megérezni.

Nincs vége a reformnak

Jövő januártól újabb változásokra lehet számítani, így például a munkáltatói tb-járulék 29-ről 25 százalékra és a munkaadói járulék 3-ról 1 százalékra való csökkentése általános lesz, nem lesz bérkorlát.

Az Index szerint jövőre a legmélyrehatóbban a személyi jövedelemadót szabják át. 2010-ben az idei változtatási tervek közül az elsőt tágítja ki a kabinet: nem lesz magánszemélyek különadója, a kétkulcsos szja-tábla 19 és 38 százalékos mértéket takar, a felső kulcs pedig a mai évi 1,7 millió és a júliustól élő 2,2 millió forint helyett 3 millió forintnál lép csak be. Utóbbi ahhoz vezet, hogy az alkalmazottak kétharmadának-háromnegyedének bére egészében az alsó kulcs alá kerül. Az elkülönülten adózó jövedelmekre - a tőzsdei cégek osztalékát kivéve - szintén 19 százalékos sarc lesz érvényben. Az adójóváírás elfogyási ütemét a mai 9 százalékról csökkentenék, ami azt is jelenti, hogy ki fog tolódni az a jövedelemhatár, amikor elfogy ez az adókönnyítés. Az elképzelések szerint a vállalkozásoknak jövőre már nem kell fizetniük a 4 százalékos különadót sem.

Az elmúlt években amúgy is megkurtított adókedvezményeket eltörlik: több juttatás adómentességét megszűntetik, így például az étkezési jegyeket, üdülési csekkeket, iskolakezdési támogatást, internethozzájárulást adó- és így társadalombiztosításijárulék-kötelessé kívánják tenni.

Ezen kívül pár 10 milliárdos plusz bevételt remél a kormány attól az elképzeléstől, hogy a mai helyi adókat egy egységes ingatlanadóval váltja ki.