Évek Folyósítások száma összege Átlag
Ezer Ft
1992 204 54.546 267
1993 688 208.137 303
1994 1.540 594.480 386
1995 2.238 1.025.318 458
1996 2.281 1.759.829 772
1997 2.454 2.218.269 904
1998 1.734 1.732.296 999
1999 1.523 1.604.614 1.054
2000 1.928 2.988.670 1.550
2001 2.727 6.557.895 2.405

Összesen 17.317 18.744.054


A konstrukció korszerűsítésének folyamatába illeszkedett 2000-ben az Országos Mikrohitel Alap létrehozása. Az Alapba –különböző Phare programok és azok hazai társfinanszírozása révén - érkező források eddig elegendőnek bizonyultak a növekvő hiteligények kielégítésére.

2002 első félévében közel kétezer mikro-, kis- és középvállalkozás jutott mikrohitelhez.

Hónap Átlag hitelnagyság
Ft Folyósítások száma Folyósítás
összege
db Ft
2002. Január 2.127.941 333 708 604 481
2002. Február 2.263.778 267 604 428 774
2002. Március 2.371.699 273 647 473 768
2002. Április 2.472.871 351 867 977 861
2002. Május 2.369.062 453 1 073 185 177
2002. Június 2.350.531 310 728 664 473
2002. Július 11-ig 695 231 168
2002. összesen 2.330.314 1.987 5 325 565 702


Mivel az igények az elmúlt évhez képest megduplázódtak, az előzetes számítások szerint a folyamatosan érkező törlesztések havi összege nem fedezi az új igényeket. Jelenleg a HU9906 mikrohitel és a HU9705 Regionális mikrohitel Phare források és az ezekhez kapcsolódó kormányzati források használhatók még fel. További összegek bevonásáról jelenleg nincs érvényes megállapodása az MVA-nak, ezért az átmeneti helyzet kezelésére egy allokációs modell kidolgozása vált szükségessé.
Annak érdekében, hogy a hitelezés folyamatosan és zavaroktól mentesen történjen, figyelembe véve a rendelkezésre álló Alap nagyságát is, az MVA előterjesztést készített az Országos Mikrohitel Bizottság számára a rendelkezésre álló – a vállalkozói igényekhez mérten korlátozott- források felhasználásáról és megyék közötti elosztás elveiről. Az Országos Mikrohitel Bizottság 2002. július 10.-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az előterjesztést, majd ezt követően az MVA kuratóriuma is jóváhagyta.
A helyi vállalkozásfejlesztési központok ügyvezetőinek 2002. július 16.-i értekezlete véleményezte az elosztási modellt. Az allokációs mechanizmus számítási rendszerét érintő módosítási javaslatokat figyelembe véve, a véglegesített elosztási rendszer elfogadásra került és 2002. augusztusától kerül bevezetésre.
A Mikrohitel Kézikönyv 10. Fejezetének előírásai szerint 4 féle gazdasági mutató (gazdaságilag aktív lakosság aránya; 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások száma; őstermelők száma; munkanélküliek száma) és a HVK-k hatékonysági mutatója (a HVK eddigi hitelezési tevékenységének eredménye alapján) figyelembe vételével kerül meghatározásra a megyék közötti elosztás aránya. A gazdasági mutatók 30 %-os, a hatékonyság 70 %-os súllyal kerülnek beszámításra.

Elosztási arányok:


Megye %
Budapest 8,26
Pest- 5,90
Fejér 4,56
Komárom 4,24
Veszprém 4,40
Győr-Moson-Sopron 4,98
Vas 4,16
Zala 4,41
Baranya 4,61
Somogy 4,43
Tolna 4,29
Borsod-Abaúj-Zemplén 5,33
Heves 4,46
Nógrád 4,08
Hajdú-Bihar 5,49
Jász-Nagykun-Szolnok 4,86
Szabolcs-Szatmár-Bereg 6,06
Bács-Kiskun 5,49
Békés 4,96
Csongrád 4,94
Összesen 100 %


Az eljárás szerint az MVA a hónap első hetében tájékoztatja a Helyi Vállalkozásfejlesztési Központokat az adott hónapban a megyénként rendelkezésre álló forrásokról, annak függvényében, hogy mekkora összegű hiteltörlesztés érkezett az Országos Mikrohitel Alapba és mennyi ezen kívül az adott hónapban biztosan beérkező kincstári forrás. A Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok az adott időszakban csak a rendelkezésre álló forrás erejéig köthetnek hitelszerződést és küldhetnek hitellehívási kérelmet az MVA-nak.
A hitelezési folyamat átmeneti lassulása további források bevonásával, az Országos Mikrohitel Alap volumenének növelésével szüntethető meg. Szakértői becslések szerint további 2-3 milliárd forinttal önfinanszírozóvá válhat az a rendszer (változatlan hitelezési feltételekkel), amely a mikrovállalkozások számára ma az egyedüli hozzáférhető kedvezményes hitelformát biztosítja, hiszen a bankoknak nem éri meg ilyen nagyságú vállalkozási hitelekkel foglalkozni. A Phare támogatásával és aktív közreműködésével kialakított rendszer az európai uniós csatlakozás után is fontos szerepet fog játszani a hazai gazdaságban a foglalkoztatottak 60 %-át jelentő kisvállalkozói szektor fejlődésében.