A Reuters Londonból jelentette, hogy olyan hírek terjedtek el a piacon, amelyek szerint az OTP-t a "kormány megmentené". Egyesek szerint ennek következtében csökkent a bank részvényeinek árfolyama a tőzsdei zárásban 3.855 forintra, ami 14,33 százalékkal alacsonyabb az előző napi záró árnál, míg az utolsó kötések ennél jóval magasabb szinten voltak.
Londoni befektetési banki források azt mondták, hogy a piaci rémhír nem Londonból indult útjára.
Veres János pénzügyminiszter határozottan cáfolta, hogy az állam saját felügyelete alá akarná vonni a bankot. Nincs tudomásuk arról, hogy az OTP likviditási gondokkal küzdene, sőt, tőkehelyzete kiemelkedően stabil. Más országokban is próbálkoznak spekulánsok azzal, hogy rémhíreket terjesszenek egyes bankokról, így szorítva le azok árfolyamát olyan szintre, amelyen azt fel szeretnék vásárolni.
A tőke- és pénzpiacok reagálása alapján úgy látszik, a fejlett piacok jegybankjainak összehangolt kamatcsökkentési akciója és az egymást követő bejelentések, amelyekben a kormányok garantálják a banki betéteket, köztük a magyar kormány is, az első reakciók ellenére pozitívan hatnak. Magyarországon külön erősítette az intézkedés hatását, hogy az ellenzéki pártok támogatják a kormány döntését a befektetésvédelmi alap nyújtotta garancia növelésére, és hozzájárultak a házszabálytól eltérő tárgyalásához, vagyis akár egy héten belül megszülethet az új jogszabály.
Mentőprogramok
Amerikában kiszivárgott, hogy készpénzes részvényfelvásárlással részleges bankállamosítási elképzelés is felmerült az amerikai pénzügyminisztériumban a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőprogram keretében. A The New York Times szerint ez új fordulat, mert a program keretében eddig arról volt szó, hogy elsősorban befagyott követeléseket és nehezen értékesíthető értékpapírokat venne a kormány. A japán központi bank (BoJ) csütörtökön mintegy 30 milliárd euró értékben (4000 milliárd jen) nyújtott rövid távú hiteleket a kereskedelmi bankoknak, hogy javítsa a piaci likviditást.
Ugyanakkor számos olyan jelzés is van a világban és Magyarországon is, ami arra utal a válságnak még nincs vége, s valósak a félelmek, hogy a pénzpiaci megrázkódtatások a reálgazdaságban is lassító hatással lesznek. Ilyen jel például Magyarországon az állampapírpiac pangása, de többen a csütörtökön közzétett külkereskedelmi adatokból is ezt a következtetést vonták le. Öt és fél éve először csökkent az egy évvel ezelőttihez képest az export és az import értéke is. Ugyancsak ezt az érzést erősítheti az, hogy a magyar pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén bejelentette: a jövő évi költségvetés tervezetét megalapozó makropálya számait módosítani kell. Ebből a tanács más tagjai azt a következtetést vonták le, hogy a kormánynak a költségvetési tervezetet is meg kell változtatnia.
A nemzetközi pénzügyi válság Magyarországot érintő hatásainak enyhítésére szolgáló konkrét intézkedések bemutatására és megvitatására Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, az Országgyűlés érintett bizottságának elnökeit, valamint a pénzügyi-gazdasági szféra meghatározó érdekképviseleteinek vezetőit.