Elnéptelenedő falvak, megszűnő vagy csőd szélén álló mezőgazdasági kisvállalkozások, pincészetekben szunnyadó, eladatlan borkészletek, kivágásra ítélt szőlőültetvények. Jelenthet-e kiutat mindebből a falusi idegenforgalom és a borturizmus fejlesztése, a régi magyar ízek és ételek bevonulása a vendéglátásba?
Merész vállalkozás
Az európai országok közül az elsősorban Franciaországban és Ausztriában már évtizedekkel korábban kialakult és virágzó falusi üdülési forma kiindulópontja és célja ugyanaz volt, mint nálunk: fenntartani az évszázados hagyományokra visszanyúló életformát, a mezőgazdasági kistermelést, megőrizni a vidéki táj szépségét, s mindezek eredményeképpen helyben tartani a lakosságot, megélhetési és munkalehetőség teremteni számára. Mindezt erősítette az az egyre erősödő turisztikai keresleti trend, amely a csendet, az érintetlen természeti környezetet, a hagyományok megismerését - és némiképpen a globalizációellenességet - helyezi középpontba.
A magyaros vendégszeretet, szívélyesség, az urbanizációs ártalmaktól távoli falu azonban kevés a turisták megnyeréséhez. Ám az elmúlt évtized közepén komoly nemzetközi hírnévre is szert tett Csongrád megyei kis falu, Pusztamérges máig példaértékű modell.
Az eredetileg a falu felszámolására megválasztott polgármester, Börcsök Antal - a falu adottságaira és az osztrák, francia példákra alapozva - merész vállalkozásba fogott. Tervéhez sikerült megnyernie a település megmaradt, kisszámú lakosságát. Pályáztak, és támogatást nyertek, hogy a település utcáit, házait rendbe hozzák, komfortos vendégszobákat alakítsanak ki. Tanfolyamokat szerveztek az asszonyoknak - akik alapszinten megtanultak németül, elsajátították a vendéglátás legfontosabb szabályait, turisztikaimenedzser-képzésen vettek részt -, programokat, rendezvényeket honosítottak meg, hogy a vendégeket szórakozási lehetőségekkel is elláthassák. S természetesen gondoskodtak a megfelelő reklámról is, kevés pénzzel, ám sok ötlettel. Megnyerték a Virágos Magyarországért versenyt a falukategóriában, majd az európai megmérettetésben ugyanezért "Oscar-díjat" kaptak. Azaz, vonzó turisztikai terméket teremtettek a faluból.
A pusztamérgesi modellt számos település követte az országban, de még több van, ahol az önkormányzat, a helyi lakosság és a vállalkozók összefogásából, az érdekek és a turisztikai szempontok összehangolásából megteremthető lenne az ott ma még nem virágzó falusi turizmus.#page#
Segítségek és akadályok
Gazdasági szabályzók, különböző pályázatok is ösztönözték és ösztönzik a falusi turizmus fejlesztését. A regionális, valamint az agrár- és vidékfejlesztési operatív programok (a ROP, illetve az AVOP) a vendégfogadási, infrastrukturális feltételek javításához, szálláshelyek kialakításához nyújtanak segítséget. A falusi turizmussal foglalkozók tevékenysége évi 800 ezer forint bevételig személyi jövedelemadó-mentes, és ez a mentesség 2006-tól már a városok falusias környezetében működő vendégfogadókra is kiterjed.
Ráadásul a falusi vendéglátásban nyújtott étkezés a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek leghatékonyabb értékesítési formája: mert nem csupán a termelési költségeik térülnek meg, hanem a megélhetéshez is többletforrást teremt a termelőknek a bevételekből, elsősorban áfatartalmával pedig gyarapítja a központi költségvetést is. Az étkezés azért is fontos eleme a falusi vendéglátásnak, mert a gasztronómia - felmérések és kutatások tanúsága szerint - az első öt vonzerőtényező között szerepel mind a beutazó-, mind a belföldi turizmusban.
Arra viszont már nincs garancia, hogy a feltálalt paprikás csirke magyar szárnyasból, magyar paprikával készül, mert sem a piacgazdasági viszonyok, sem az uniós direktívák nem teszik lehetővé a hazai mezőgazdasági termékek közvetlen védelmét, a pozitív diszkriminációt. A termelők és a vendéglátás közötti közvetlen értékesítési csatorna elsősorban egy-egy régión belül működik, kölcsönös érdekek alapján. A vendéglátók számára persze nagyon fontos szempont a megbízható, jó minőség, és a folyamatos, állandó beszerezhetőség is alapvető tényező, ezért a nyomott, kereskedelmi felvásárlási árnál magasabbat is hajlandók fizetni.
A hazai mezőgazdasági termékek értékesítési arányának növekedése a vendéglátáson keresztül csökkentheti az agráriumban mind a termelés, mind az exporttevékenység támogatási igényét, miközben - ezzel párhuzamosan - magasabb adóbevételekhez juttathatja az állami költségvetést.
Értelmezési gondok
Az, hogy a falusi turizmus és az eredeti magyar termékek bevonulása a hazai vendéglátásba is régiónként eltérően fejlődik, nem csupán a kölcsönös érdekek felismerésén vagy az összefogáson múlik.
A megkérdezett termelők, turisztikai szakemberek véleménye szerint a jogszabályi háttér ugyan biztosított, ám a törvényeket, rendeleteket az érintett állami, önkormányzati hivatalok és intézmények nem egységesen és egyértelműen értelmezik, hajtják végre. Sokan épp ezért nem foglalkoznak falun turisztikai tevékenységgel, vagy ha belevágnak is, nemritkán megszüntetik azt. A kitartóbbak pedig állandó küzdelmet folytatnak, vállalva az ellenőrzések alkalmával felmerülő értelmezési különbözőségek egyeztetését.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin nyári számában.
