A konjunktúra-jelentés csütörtöki bemutatása alkalmából a DUIHK elnöke, Vahl Tamás hangsúlyozta, hogy visszafogja a vállalatok beruházási hajlandóságát, ha nem állnak rendelkezésre megbízható paraméterek a vállalati tervezéshez.

A felmérés szerint a bizonytalanság egyik tárgya a gazdaságpolitika várható iránya, különösen az adórendszer és a szociális ellátó rendszerek szükséges reformja tekintetében. A másik oldalon a makrogazdasági kilátások is okot szolgálnak aggodalomra.

A nehéz feltételek ellenére a vállalatok nagy többsége - közel háromnegyede - ma is Magyarországot választaná beruházásai színhelyének, ami arra vall, hogy összességében sikeres a magyarországi tevékenység.

Rossz a gazdasági helyzet

A megelőző évhez viszonyítva azonbana vállalatok változatlanul nem látják a beruházási környezet javulását, sőt számos kérdésben még a tavalyinál is rosszabb a véleményük. A gazdaságpolitika kapcsán a vállalatok főként az adórendszer, a feketemunka és a korrupció, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, a közigazgatás és politikai stabilitás területén látnak sürgős tennivalót.

A magyarországi makrogazdasági környezet adta nehézségek alól a külföldi vállalatok sem vonhatják ki magukat. A válaszadók 57 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország gazdasági helyzete rossz, és éppen csak egy százalékuk tartotta azt jónak. A folyó év tekintetében a válaszadók még mindig bő harmada számít további romlásra, azonban a tavalyinál ismét valamivel több vállalat vélekedik úgy, hogy a folyó évben a helyzet javul majd.

A válaszadók a saját vállalatukat - a megelőző évekhez hasonlóan - kedvezőbb helyzetben látják, mint a gazdaságot összességében. Mind a jelenlegi helyzet, mind pedig a folyó évre vonatkozó kilátások tekintetében alig változott a pozitív és negatív válaszok mérlege, amely világosan a derűlátóak javára billen.

Derűlátásra ad okot az is, hogy a vállalatok a nehéz konjunkturális környezet ellenére a jelek szerint hosszú távú stratégiai megfontolásoknak megfelelően igazítják beruházási és foglalkoztatási terveiket. Új beruházásokkal azonban visszafogottabbak a vállalatok - csupán 28 százalékuk tervez a tavalyinál nagyobb beruházásokat, a többség (48%) a tavalyi szinten akarja tartani beruházási kiadásait.

Ugyanakkor 2008-ban is jóval több vállalat (39%) tervez létszámbővítést, mint létszámcsökkentést - ez utóbbira csak 13 százalékuk számít.

Magyarország veszít vonzerejéből

A felmérés során bebizonyosodott, hogy Magyarország veszített vonzerejéből a beruházási alternatívát jelentő országokkal szemben, és ma már csupán a középmezőnyben szerepel. A 18 közép- és kelet-európai ország, valamint Németország és Kína beruházási környezetet vizsgáló összehasonlításában Magyarország az idei felmérésben már csak a 11. helyen szerepel, vagyis jelentősen rosszabb helyezést ért el a megelőző évekhez mérten (amikor negyedik volt).

Az első helyről egyébként Románia szorította le Csehországot, majd a harmadik helyen Szlovákia következik, vagyis éppen a két szomszédot, Romániát és Szlovákiát tekintik egyre inkább a beruházások alternatív helyszínének.

Vahl Tamás azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a válaszok a Magyarországon már jelen lévő vállalatok véleményét tükrözik - a potenciális külföldi beruházók tehát igenis más prioritásokat tűzhetnek ki. Másrészről sem a DUIHK, sem a BCCH eddig nem figyelt meg említésre méltó elvándorlási terveket, ugyanakkor a múlt évben már egyedül Németországból is mintegy 580 millió eurónyi tőkével szereztek új érdekeltségeket Magyarországon, és ezt tetézik még a már megtelepedett vállalatok visszaforgatott nyeresége, amely az MNB adatai szerint 2007-ben egyenesen rekordszintet ért el.