Az Európai Unión belül a munkaerő-kölcsönzés igen jelentős mértékben növekvő munkáltatási forma. 2004-ben a korábbi 15 EU tagországban a teljes foglakoztatás körülbelül 1,5 százalékát tette ki a kölcsönzés, beleértve mintegy 2,5 - 3 millió kölcsönzött teljes munkaidős dolgozót és összesen több mint 7 millió munkavállalót, akiket körülbelül húszezer cég alkalmazott. A szektor éves forgalma meghaladta a 75 milliárd eurót. Az újonnan csatlakozott EU tagállamokban, ahol adatok rendelkezésre állnak, a kölcsönzés szintje 0,5 százalék és 1,4 százalék között mozog. Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában 0,5 százalék, Magyarországon 1,4 százalék. (Egyre több cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel hazánkban. Míg 2002-ben csak 282 ilyen céget tartottak nyilván, a múlt évben már 710-et.)
A témában az Eurociett és az UNI-Europa kezdeményezésére, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége közreműködésével került sor a "Szociális párbeszéd a munkaerő kölcsönzésről" nevű konferenciára. A résztvevők megegyeztek, hogy minden szereplő közös célja a munkavállalók érdekeinek védelme, a foglalkoztatás növelése, a szakképzés fejlesztése és a munkaerőpiac megtisztítása az illegális foglalkoztatástól, valamint, hogy legális cégek működjenek munkáltatóként. (Korábbi vizsgálatok egyértelműen rámutatnak viszont arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés, mint foglalkoztatási forma szinte teljesen ismeretlen a középiskolások körében, és a felsőfokú tanulmányokat folytatók között sem mutatható ki érzékelhetően nagyobb penetráció ezen a területen.)
A felek megállapodtak abban is, hogy a konferencián elindult közös párbeszédet folytatni fogják. A megjelenteknek alkalmuk volt megismerni néhány nemzetközi példát is, hogy hogyan működik a munkaerő-kölcsönzés, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozási rendszer az unió országaiban. A felek eldöntötték, hogy ezeket a példákat is tanulmányozni, illetve hasznosítani fogják a jövőben.
