A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban például arra számítottak, hogy lelassul a növekedés, a vállalatok a termelés helyett a biztonságra koncentrálnak a munkaerő-felvételkor, felduzzadnak az árukészletek, és késedelmet szenvednek a nemzetközi szállítások a határátkelés szigorítása miatt. Ehelyett az első tőzsdei megrázkódtatások után kiderült, hogy csökkent a fizetett biztonsági alkalmazottak száma, zsugorodtak az árukészletek, nőtt az áruforgalom, nem álltak le az irodaépítkezések Manhattanban, nem nőttek jelentősen a biztonságra fordított kiadások sem, és a gazdaság hatékonyabbá vált.

New York és a technológia

Ennek magyarázatát az elemzők többek között abban látják, hogy 2001-ben kezdtek beérni azok a technológiai beruházások, amelyek évekkel korábban kezdődtek. Éppen arra az időre jelentősen javult a cégek jövedelmezősége és versenyképessége. Hozzájárultak a gyors talpra álláshoz a kormányzati intézkedések is: a Fed például az egynapos bankközi kamatláb célértékét 3,5 százalékról 2003 elejére több lépésben történelmi mélypontra, 1 százalékra vitte le.

New York sem veszített jelentőségéből a nemzetközi pénzvilágon belül. A vártnál jobban magukhoz tértek a legsúlyosabban érintett ágazatok, a légiforgalom, az idegenforgalom és a biztosítási szakma is.