A szélsőséges időjárás tönkreteheti a magyar tejtermelőket

Az ágazatban az utóbbi hónapokban 5-6 ezerrel emelkedett a tehénlétszám, ami most 220 ezer körül mozog. A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt azonban megállhat a tehénlétszám emelkedése és a tejtermelés növekedése, sőt csökkenhet is tejtermelés és az állomány.

Olcsó az alma, aranyáron a tojás

Áprilisban az agrártermékek termelőiár-szintje 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a növényi termékek ára 8,7 százalékkal mérséklődött, míg az élő állatoké és az állati termékeké 11,1 százalékkal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint. A gabonafélék ára 2012 negyedik hónapjában 8,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2011 azonos időszakában. A búza és a kukorica az előző hónaphoz mérten kissé drágult, így az előbbi termék ára 55 200 forint, az utóbbié 50 800 forint volt tonnánként.

Dankó Bertalan, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termelő szerint a szélsőséges időjárás miatt megdrágult a takarmány, például kevesebb van réti szénából és lucernából, a repcét pedig már "aranyárban mérik". De várhatóan kevesebb lesz a szalma is, mivel a kalászos gabonák sem fejlődtek megfelelően. Így még alomproblémák is jelentkezhetnek sok gazdálkodónál, ahol az úgynevezett mélyalmos technológiát alkalmaznak.

Mindehhez Krajcsovicz András, aki Békés megyében gazdálkodik, hozzátette: a tej alapára jelenleg 80 forint körül mozog, ami egyes gazdálkodóknál 8-10 százalékos, másoknál 5-6 százalékos visszaesést jelent. A tej árának csökkenését a gazdálkodó - kollégáihoz hasonlóan - az uniós többlettermeléssel magyarázta, ami a kivitel csökkenését vonta maga után, sőt emiatt a behozatal is emelkedett némiképp. Ez pedig kínálati piacot teremtett belföldön, ami az átvételi árakat literenként mintegy 10 forint körüli összeggel mérsékelte.

Előnyben a családi gazdaságok

Az új földtörvényben a jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de kizárólag a földművesek számára. A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben a földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. A teljesítőképességéből 40 százalékot vesztett mezőgazdaságot a 90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálta átformálni. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet. Kérdés, hogy most sikerül-e változtatni ezen a helyzeten.

Békési Imre, aki Hajdú-Bihar megyében tart tejelő teheneket, elmondta: a kedvezőtlen körülmények a fejlesztésekre és így a tehénállomány hozamaira is jelentős mértékben hatnak. Elmondta: ott, ahol például az istállóban nem tudnak megfelelő hőmérsékleti körülményeket teremteni az állatoknak, a hőingadozás annyira megviseli a teheneket, hogy az már a hozamokon is meglátszik. Így szerinte, hasonlóan a másik két megkérdezett gazdálkodóhoz, szükség volna a tehéntartó telepek fejlesztésére, mert a magyar gazdálkodók csak így maradhatnak versenyképesek.

Ennek megtartásához a gazdálkodók szerint elsősorban szabályozott és kiszámítható árakat garantáló piacra volna szükség. Emellett kormányzati segítséget is várnának a többi között a fejlesztésekhez és a napi működés biztosításához. Azaz forgóeszköz-hitelre és az ágazati támogatások - például a tejprémium - határidő előtti kifizetésére volna szükség - fogalmazták meg. Úgy vélték: mindezek elmaradása az ágazat teljesítményének visszaeséséhez vezethet. Megkezdődhetnek például a vemhesüsző-eladások a kedvezőtlen körülmények miatt.

A magyar tejágazat uniós kvótája 2 milliárd liter, amit jelenleg az ágazat csak mintegy 70 százalékban használ ki. Ennek növelését tűzte ki célul mind az agrárkormányzat, mind pedig az ágazati szakmaközi szervezet is. Magyarországon egy ember most évente mintegy 170 liter tejet fogyaszt. A magyarországi tejfogyasztás azonban mintegy három évtizeddel ezelőtt még meghaladta az évi 200 litert fejenként.

Véleményvezér