A közös gondolatnyilvánításra hagyott idő a végén kevésnek is bizonyult, annyi gondolat, elképzelés, kritika és lehetőség fogalmazódott meg a résztvevőkben. Tóth Béla, a Humansoft Elektronikai Kft. ügyvezető igazgatója vitaindító felszólalásában felhívta a kormányzat figyelmét arra, hogy a projektek előkészítési fázisa egyre inkább elnyúlik, amió későbbiekben a kivitelezés minőségének rovására mehet.
A beszállítói oldal szorgalmazza komolyabb tanácsadói kapacitás bevonását, amely gyorsítja a fejlődés ütemét. Szittner Károly kormány-főtanácsadó erre reagálva megjegyezte, hogy ez a gyakorlat rövid távon már biztosan nem fog változni, ami önmagában nem tragédia, hiszen a megfelelő előkészület a projektek későbbi költségeire nézve jó hatással vannak. Viszont a kritikát ő maga is jogosnak tartja.
A külföldön már működő gyakorlatok (best practice) átvétele kapcsán pedig elmondta, hogy azt az informatikai alkalmazások megszerzésével sokszor jogi vonalon merülnek fel problémák. Orosz Endre, a Közbeszerzési Igazgatóság főosztályvezetője szerint a tapasztalatok átvételére megvan a szándék (erre példaként hozta az e-közbeszerzés törvénybe iktatását, amely eu-s ajánlás volt), de ezt a legtöbb esetben "túlbürokratizáljuk"(az e-közbeszerzés használhatatlan egészen egy jogszabály megjelenéséig). Szerinte fontos lenne a szabályozás helyett cselekedni, és az élet tapasztalatait felhasználva előre menni. Telek Balázs, az Avaya Magyarország Kft. államigazgatási üzletágigazgatója amerikai és belga példákon keresztül mutatta be, hogy máshol milyen megoldásokat működtetnek, amelyeket át lehetne venni.
Nehéz, de megvalósítható
Risztics Péter, a BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontjának igazgatója nehéz dolognak, de megvalósíthatónak tartja az e-kormányzást. Ehhez az időpontok pontos megnevezését tartja szükségesnek. A beszélgetés során többször felmerült az e-kormányzás bevezetésének egyik "zászlós-hajója", az elektronikus cégeljárás megteremtése. Mayer Erika jogász elmondta, hogy az ügyvédek ennek bevezetésekor tömegesen kérték a lebonyolításhoz szükséges digitális aláírást, gondolva, hogy attól kezdve minden egyszerűvé válik. Erre az elkészült okiratot ki kell nyomtatniuk, aláíratniuk az ügyféllel, lepecsételniük, majd beszkennelniük, és csak ezután tudják digitális aláírással ellátni az elektronikus okmányt. Szó esett egy már jól működő rendszerről, a vámhatóság elektronikus irányba viteléről. Ezt a bankszektorból érkező hozzászóló említette meg, aki viszont nehezményezte, hogy ha van jó példa, azt miért nem tudják máshol is bevezetni.
Volt, aki az e-kormányzat egy lehetséges hátráltatójának nevezte azt, hogy az ellenőrök nincsenek felkészítve az új típusú munkára, amelyet a modern technika alkalmazása követel meg. Erre figyelmet kell fordítani, hiszen az e-kormányzás jó része pénzzel kapcsolatos, így lesz munkájuk bőven. Szittner Károly a kormányzat képviselője kevésbé volt szkeptikus, a rendszerbe beiktatott auditok miatt. Kérdés maradt, hogy az ellenőrök ezekkel majd mennyire tudnak élni.
Mint a síelés
Az egészségügyben alkalmazható megoldások kapcsán a jelenlévők közül többen hangoztatták, hogy itt az adatvédelmi szabályozás a gátja a megfelelő elektronikus adatáramlás kialakításának. Ma Magyarországon nem lehet létrehozni olyan rendszert, amellyel a korházak egymással, valamint a háziorvosokkal kommunikálnak. Bódi Antal, a Kopint Datorg Zrt. igazgatóhelyettese megjegyezte, paradox az, hogy a személyi jogok védelmével épp az emberi életet veszélyeztetjük. Az ügyfélkaput is üzemeltető cég vezetője párhuzamot vont az informatikai cégek e-kormányzásban való részvétele, és a síelés között.
Régebben az it-megoldásokat szállító vállalkozások úgy érezték, hogy sok pénzért bármit megcsinálnak, amit az ügyfél megkíván. Ez a síelésben az az időszak, amikor még kevesek kiváltsága volt a sport. Ma Magyarországon már közel egymillió ember hódol a téli sportnak, amely sok kereskedőnek ad munkát. Ilyen az e-kormányzás is, amelynek rengeteg ügyfele van.
