Egyed Géza, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gazdasági fejlesztésekért felelős szakállamtitkára a tanulmányt értékelve a Magyarországon működő megkérdezett vállalatok által legkritikusabban megítélt tényezőként a magas járulékos bérköltségeket, a nagyfokú bürokrácia által támasztott nehézségeket, a fizetési morált és az adóigazgatás ill. az adórendszer bonyolultságát emelte ki.

Régiós összehasonlításban kedvező megítélést kapott Magyarország a felmérésben az infrastruktúrára, a kutatás-fejlesztés keretfeltételeire, a jogbiztonságra, illetve a szakképzett munkaerő rendelkezésre állására nézve. Ezekben a kérdésekben a magyarországi német (és több más külföldi) menedzserek elégedettebbek voltak, mint a régió más országaiban tevékenykedő társaik.

A tanulmány szerint a választható 18 közép-kelet-európai ország közül a megkérdezett vállalatvezetők a vonzerőt tekintve Magyarországot az ötödik helyre sorolták a befektetési célországok rangsorában - ami a tavalyinál jobb eredményt jelent, amikor Magyarország a 7. helyen szerepelt. A rangsort az idén változatlanul Csehország, Szlovénia és Szlovákia vezetik.

A rangsorban történt elmozdulások egyrészt a megváltozott makrogazdasági keretfeltételeket tükrözik az egyes országokban, másrészt viszont azokat a lépéseket és intézkedéseket is, amelyek a befektetési feltételek javulását vagy esetleg romlását eredményezik - hangsúlyozta Vahl Tamás, a DUIHK elnöke. Magyarország hosszú távon is versenyképes lehet a nemzetközi piacon, véli Vahl. Ehhez azonban konzisztens gazdaságpolitikai stratégiára van szükség, ami a meglévő erősségeinket megszilárdítja, a hiányosságokat pedig kiküszöböli.

A bürokrácia csökkentése az egyik olyan terület, ahol lényegesen mérsékelni lehet a vállalatokra nehezedő terheket, véli Egyed Géza szakállamtitkár. "A lehetséges megtakarítás szinte felér egy adóreformmal", jelentette ki, Magyarországon csupán a bürokrácia okozta költségek az EU átlagára történő csökkentése évente.