A program célja, hogy a lakásügy minden területén folyamatosan egy szinttel feljebb lehessen lépni: mind az életkörülmények, a lakásviszonyok, az otthon minősége, mind a támogatási rendszer és az építési technológiák tekintetében.
Az eddigi lakáspolitika olyan állami szerepvállalásra épül, ami – ha a lakossági igénybevétel változatlan marad – 4-5 év múlva kezelhetetlenné teszi a jelenlegi támogatási rendszert. Ezért a program olyan változtatásokat tartalmaz, amelyekkel a vitairatban bemutatott 15 éves program ideje alatt a piacon megteremtődnek azok a feltételek, melyek a befektetőket minél több lakás építésére, értékesítésére és bérbeadására ösztönzik. Mindehhez elengedhetetlen a jogszabályi környezet megújítása, folyamatos karbantartása.
Az új lakásprogramban meg kell teremteni a folyamatosság és változtatás elve mellett az esélyegyenlőség és igazságosság feltételeit, hogy a legesélytelenebb helyzetben lévők is egy szinttel feljebb kerülhessenek az otthonhoz jutásban. A lakáspiac ösztönzése és az elesettekről való gondoskodás nem egymást kizáró fogalmak. A zászlóshajó-programok mindenki számára igazolni fogják, hogy ezek a feltételek maradéktalanul megvalósíthatóak az Öt Pilléren alapuló Lakásprogram keretein belül.
Az “Otthon Európában” 15 évre szóló programtervezet nyitott, folyamatosan korrigálható, feltölthető, helyi tapasztalatokkal kiegészíthető. A most induló szakmai és társadalmi vita célja a vitaanyag lehető legszélesebb konszenzusra épülő programmá alakítása.

AZ “OTTHON EURÓPÁBAN” PROGRAM STRATÉGIAI CÉLJAI

A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK SZAKASZAI:

rövidtávon: a szereplők (lakosság, ingatlanfejlesztők, befektetők, finanszírozók, önkormányzatok, civil- és szakmai szervezetek) együttműködésének megnyerése

középtávon: a verseny erősítése, különösen a hiány- és válságterületen (hiányzó bérlakás-kínálat, leromló belső városrészek, panel-lakótelepek) a lakáshelyzet érzékelhető javulása, tervezett és fenntartható szociális támogatási rendszer, a költségvetés fokozatos tehermentesítése

hosszú távon: a rendszer fenntarthatósága, szektor- és versenysemlegesség, folyamatos versenyösztönzés, az épített és természeti környezet védelme és fejlesztése, az állami szerepvállalás csökkentése.

AZ “OTTHON EURÓPÁBAN” LAKÁSPROGRAM STRATÉGIAI PILLÉREI:

Tekintettel a célok, a feladatok és a környezet komplexitására, valamint a program végrehajtásában résztvevők széles körére és összetételére, a stratégiai célok megvalósításához szükséges lépések öt meghatározó feladatcsoportba sorolhatók. Ezek a lakáspolitika pillérei.

1. Ingatlan- és építési szabályozás
– Mára kiépült a lakáspolitika főbb intézményrendszere, ugyanakkor a jogszabályi változások elmaradtak. Ezért szükséges a versenyviszonyokat meghatározó jogszabályi környezet és hatósági eljárások korszerűsítése, a jogszabályok szisztematikus áttekintése és felülvizsgálata, amelyek megalapoznak egy hatékonyabb piaci logikába illeszkedő, de szociális feladatokat vállaló lakásrendszert.

Az I. PILLÉR részprogramjai:

• Az ingatlanjog fejlesztése
(pl. Lakástörvény, Társasházi törvény, az ingatlan-nyilvántartás helyzetének rendezése, jelzálogolt ingatlanok forgalomképességének megteremtése, stb.)





• Az építési szabályozás korszerűsítése (pl. EU-konform szabályozás, a szabályozási ellentmondások és hiányok felszámolása, egységes építési kódex)






• Regionális Rendezési Terv program (rendezési tervek felülvizsgálata és koordinációja)






• Adózás és mobilitás program (az ingatlanpiaci mobilitást befolyásoló adó- és illeték nemek felülvizsgálata, mint pl. átírási illetékek, közjegyzői díjszabás, ingatlanadó, stb.)

1. Építés- és befektetés ösztönzés – A lakáscélú ingatlanfejlesztést és korszerűsítést ösztönző rendszer fejlesztése és célprogramjai, különös tekintettel a legnagyobb hiányosságot mutató területekre: bérlakás, panel, város-rehabilitáció, és ezek komplex kezelése.

A II. Pillér piacépítő programjai:

• A bérlakás-építés ösztönzési rendszerének és intézményi hátterének kialakítása (Lakásügyi Hivatal, lakástársaságok, stb.)






• A lakáscélú ingatlanfejlesztés ösztönzési rendszerének modernizációja – a lakásépítéshez fűződő társadalmi célok és érdekek megjelenítése az adó-, illeték-, és elvonási rendszerben.






• Adózás és területfejlesztési program (pl. a közműfejlesztési hozzájárulások elavult rendszerének felülvizsgálata, stb.)






• Tőkepiaci háttér-szolgáltatások fejlesztési program

A II. Pillér célprogramjai:



A lakosság által érzékelt, szorító problémák megoldására irányuló közvetlen ösztönzési, támogatási programok.

• Bérlakás-program pályázati rendszerei






• Panelprogram, a lakótelepek humanizálása






• A belső városrészek és településközpontok megújításának programja






• Társasház-felújítási program






• Családi ház komfortnövelő felújítási program
  

Lakhatás és szociális támogatás – Az eddigi támogatási rendszer a közép és felső középosztály lakáshoz jutását segítette elő, a társadalmi igazságosság érdekében a program a valóban rászorultakat célozza meg: a fiatalokat, az alacsony jövedelműeket, a lakásbérlőket. Mindez a lakástámogatási rendszer reformját igényli.

A III. Pillér programjai:

Kiemelkedés célprogramok



A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kiemelkedését és esélyegyenlőségét segítik az idősek, az albérletben élők, a fogyatékosok, valamint az állami gondozottak, illetve a kisebbségi és periferizálódott csoportok részére kidolgozott lakáshozjutási programok.

1. Kultúra, képzés, kommunikáció
– Az építészeti, városépítészeti és építési tevékenységhez kapcsolódó szakmai, államigazgatási és fogyasztói kultúra fejlesztését célzó oktatási és tréning-programok, mint például a főépítészi rendszer erősítése, épületüzemeltetési szakképzés biztosítása közép- és felsőfokon, társasházi közös képviselők felkészítése, értékelemzés az építésben, a vizuális, építészeti és lakáskultúra oktatása az iskolában, stb.

Zászlóshajó programok – Mielőtt a kormányzat a költségvetést érintő jelentős mértékben elkötelezi magát, szükséges a programok működőképességének kipróbálása. Ezért kell létrehozni kormányzati és önkormányzati intervenciós intézményeket, elindítani iránymutató programokat és mintaprojekteket.

A Zászlóshajó-programok a II. és a III. Pillér programjaihoz és céljaihoz kapcsolódó, iránymutató, elsődlegesen a közszféra és a magán-szereplők együttműködése (PPP) útján megvalósuló mintaprojektek. Zászlóshajó projektek lehetnek azok, amelyek növelik a lakásszámot, alternatív lakásmegoldásokat népszerűsítenek, erősítik a lakás-mobilitást, követendő példaként bemutatják a köz- és magánszféra együttműködése útján megvalósult panel- vagy belső városrészek felújítását, mintatelepek létrehozását.



A KÖVETKEZŐ (ÁTMENETI) IDŐSZAK KIEMELT FELADATAI

• A piac fejlődését korlátozó jogszabályi feltételek módosításának azonnali megkezdése, jövedelem függő lakbértámogatás bevezetése






• A bérlakásépítés ösztönzési rendszerének kialakítása:

Önkormányzatok: állami támogatás + államilag garantált hitel + önrész

Vállalkozói bérlakásépítés kínálati támogatása

• Zászlóshajó projektek előkészítése és indítása.






• A lakástámogatási rendszer reformja.

Csabai Lászlóné,
lakásügyi kormánymegbízott