A munkatörvény fontosabb módosításai, új szabályai: kibővül a diszkrimináció tilalma, a fennálló tilalmakon túl tilos munkaviszonnyal kapcsolatosan hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között anyaságuk, részmunkaidős foglalkoztatásuk, munkaviszonyuk határozott időtartama miatt. A szakszervezeti tisztségviselők védelme eseteinek köre bővül. Szabályozásra kerül továbbá az üzemi tanács megszűnésének új esete, illetve szabályozást nyernek az üzemi tanács jogai munkáltatói jogutódlás esetén. Új szabály, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására. A szerződés típusát elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel kell megítélni. A módosítás ehhez kapcsolódóan módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló, 1996. évi LXXV. törvényt („Met.”), amennyiben a felügyelő nemcsak a jogviszony, hanem a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére is jogosulttá válik.

A munkaszerződés írásba foglalásáról ezentúl a munkáltató köteles gondoskodni. Tilos a munkavállalót a terhesség megállapítására irányuló vizsgálatelvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor. Szabályozást nyer a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint új rendelkezés, hogy határozott időre szóló munkaviszony azonos felek között akkor létesíthető ismételten, ha azt a munkáltató jogos érdeke indokolja és az nem a munkavállaló jogos érdekének csorbítását célozza. Az ennek megsértésével létesített, illetve meghosszabbított munkaviszonyt határozatlan időtartamúnak kell tekinteni.

A módosítás kibővíti a munkáltatói jogutódlásra vonatkozó szabályokat. A munkáltatói jogutódlás fogalma megváltozik és nem a munkavállalók továbbfoglalkoztatását, hanem az adott gazdasági egység további működtetését, vagy az üzem újbóli beindítását helyezi előtérbe. Kibővül a jogelőd és jogutód munkáltató tájékoztatási kötelezettsége, illetve a jogelőd munkáltató kezesi felelőssége is. Változik a „készenlét” szabályozása, valamint bevezetésre és részletes szabályozásra kerül az „ügyelet” fogalma. Új rendelkezések lépnek hatályba a teljesítménykövetelmények meghatározásával kapcsolatban. A munkaviszony megszüntetésével, a munkaszerződés egyoldalú módosításával stb. kapcsolatos jogvitában a munkavállaló a 30 napos határidő elmulasztása esetén igazolással élhet.

A Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a távmunkára vonatkozó szabályokat is megállapítsa. A Met. új szabálya, hogy ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokról másolatot készítsen, a felügyelő a nyilvántartásokat legfeljebb 3 munkanapra bevonhatja.

2003. június 1-jét követően a munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 2 000 000 forintig; több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 6 000 000 forintig terjedhet.