A romániai - a magyar nyelvű is - szinte naponta tálalja azokat az uniós híreket, amelyek mind Romániát, mind Bulgáriát érintik. A legutóbbi sajtóhír az volt, az athéni kormány bejelentette - idézzük az Új Magyar Szót -, hogy jórészt megnyitja munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó államok polgárai előtt. Görögország csupán enyhébb korlátozást tart érvényben, vagyis a románok és a bolgárok meghatározott ideig nem tölthetnek be állást a közszférában. Közben Nagy-Britannia szófiai nagykövete közölte, hogy kormánya az év végéig nyilvánosságra hozza azt a kritériumrendszert, amelynek alapján a románok és a bolgárok mégis vállalhatnak munkát bizonyos szakmákban az Egyesült Királyság területén. Ugyancsak déli szomszédaink sajtójából ollóztuk: a román és a bolgár állampolgárok megszorítások nélkül vállalhatnak munkát a Cseh Köztársaságban január elseje után. Ezt Csehország bukaresti nagykövetsége tette közzé az uniós taggá váló ország fővárosában. Idézik a román lapok tovább is, a cseh kormány úgy döntött: Románia és Bulgária csatlakozását követően nem vezet be átmeneti korlátozásokat munkaerőpiacán a két ország állampolgárai számára. A Cseh Köztársaság csak az esetben latolgatja majd ilyen jellegű megszorítások bevezetését, ha belső munkaerőpiacát komolyan veszélyezteti a szabad munkaerő-áramlás. Hasonlóan kedvező Bukarest és Szófia számára, hogy Olaszország valószínűleg 2007. január 1-jével ugyancsak megnyitja munkaerőpiacát Románia számára, ha Bukarest aktívabban együttműködik a határon átívelő bűnözés leküzdésében - jelentette ki Giuliano Amato belügyminiszter. Róma az erről szóló egyezményt a következő hetekben tervezi aláírni Romániával. S hegy ne csak helyi lapokat idézzünk, álljon itt egy kis szemelvény abból a cikkből, amelyik egy szatmárnépmeti közgazdász egyetemi tanár érvelését is tartalmazza. Csehi Árpád Szabolcs 2 millió aktív külföldön dolgozó romániai munkaerőt tart nyilván, s így komoly hazai szakemberhiányt mind a középszinten, mind a diplomások körében. A Piac és Profit most megjelenő nyomtatott számában arról is értekezik a szakember, hogy számos magyar építőipari cég úgy jön be már most is a romániai piacra, hogy hozza az embereket is.
Könnyen előfordulhat, hogy a budapesti politikai indíttatású tanácskozás munkaerőpiacunk megnyitásáról leginkább gesztus értékű lesz, a határ másik oldaláról ugyanis ha szabad, ha nem szabad, alig jönnek hozzánk dolgozni, hiszen aki ezt meg akarta tenni, az már meg is tette, az uniós tagságtól függetlenül. Azon nincs mit vitázni, hogy fontos lehet Erdély népének a politikai deklaráció, nekünk magunknak pedig talán még fontosabb, s ha ez utóbbi okán nyugodtabban alszunk, akkor csak politizáljunk. A munkaerő meg jön, vagy inkább marad, de ha mégis elindul, a sajtóhírekből látjuk, választék van bőven Londontól kezdve Prágán és Rómán át egészen Athénig.
