A magyarországi növényvédőszer-piac fő jellemzői
A magyarországi növényvédőszer-termelés a termelési érték alapján 1989-ig rendkívül dinamikusan növekedett: 1960 és 1970 között 2,7-szeresére, 1970 és 1980 között 8-szorosára, 1980–1989 között pedig 2,3-szorosára bővült. 1990-ben a termelés volumene és értéke jelentősen visszaesett, és a csökkenő tendencia kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de a következő években is folytatódott.

A táblázatban (lásd oldal alján) szereplő KSH adatok szerint 1995–1997 között a növényvédő szerek gyártása és értékesítése folyó áron valamelyest emelkedett ugyan, de 1998-ban már nagyobb mértékű csökkenés volt regisztrálható.

A termelés és az értékesítés – folyó áron számított – nagyságrendje a mélyponthoz képest 1997-ig még tovább növekedett, de 1998-ban már jelentékeny visszaesést lehetett tapasztalni. Ez nagyrészt a magyar mezőgazdaság helyzetének kedvezőtlen alakulásával van szoros összefüggésben, de az export lehetőségei is csökkentek. A belföldi értékesítésben többnyire a hazai mezőgazdasági termelők likviditási gondjai miatt zuhant a fizetőképes kereslet.

Ezt alátámasztja az a tény is, hogy 1997–98-ban az összes növényvédő szerrel kezelt terület nagysága nem érte el az 1995. évit, holott az összes mezőgazdasági terület mennyisége csekély mértékben ugyan, de emelkedett. Az 1999. évi kedvezőtlen időjárási viszonyok, az árvizek és belvizek miatt a megművelhető terület tovább csökkent, ami a növényvédő szer felhasználásában is nyilvánvalóan ismét visszaesést eredményezett.

A magyar termelés és értékesítés nagyságrendi csökkenésének oka az erős importverseny is, aminek következtében a hazai termelésű szerek részaránya a felhasználásban visszaesett. Főleg a formált, kész szerek importarányának növekedése figyelhető meg az összes importon belül, illetve a bérformálási konstrukció elterjedése.

Növényvédő szerek külkereskedelme
A termékcsoport külkereskedelmi mérlege a forgalom értéke alapján egyre növekvő passzívumot mutat, a volumen adatok alapján az egyenleg viszont 1997-ben – elsőként – aktívumot mutatott és ez 1998-ban is így alakult.

A magyar kivitel értéke, összetétele lényegesen alacsonyabb minőségi-műszaki színvonalú, mint a behozatal és a tendencia gyakorlatilag nem változott az elmúlt évek során.

Az elmúlt egy-két évben a termékcsoport külkereskedelmi forgalmában kedvezőtlenül alakultak a cserearányok is.