A programsorozatban szakmai közreműködőként vett részt a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), amely közleményben tájékoztatta az MTI-t a rendezvényről. Az Európai Bizottság által indított, 2002 óta működő URBACT program a városfejlesztés legjobb gyakorlatait igyekszik feltárni, és az így szerzett ismereteket átadni. A program célja a városfejlesztés hatékonyságának növelése és az uniós támogatások eredményesebb felhasználása ezen a területen.

A Csepelen, Tatabányán és Nyíregyházán az NFGM támogatásával és a MUT szakmai közreműködésével megrendezett szemináriumsorozat támpontokat kívánt adni ahhoz, hogy hogyan építhetők be ezek a tapasztalatok a hazai integrált városfejlesztési gyakorlatba.

A romák, a kkv-k és a szegénység

Magyarországon leginkább a roma populáció súlyos problémájára  kell választ adniuk a városfejlesztési elképzeléseknek - idézi a közlemény David Froessler URBACT-szakértőt, aki szerint a romák lakhatási helyzetének javításában fontos szempont, hogy ne kész, számukra idegen lakásokba költöztesse át őket a városvezetés, hanem inkább eszközöket kapjanak a saját lakókörnyezetük fejlesztéséhez.

Érzékeny kérdés emellett, hogy miként lehet bevonni a városfejlesztési együttműködésekbe a magánszektort, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat. A szakértő szerint a megoldás kulcsa a folyamatos kapcsolattartás: a városvezetésnek napi információval kell rendelkeznie a vállalatok terveiről, és viszont, ezenkívül minden városnak ki kellene dolgoznia egy, a kis- és közepes vállalkozások támogatására vonatkozó stratégiát.

David Froessler elmondta: a magyar városok harmadik központi problémája az a magyar sajátosság, hogy az önkormányzatok a rendszerváltás után szinte a teljes lakásállományukat nagyon olcsón értékesítették, így a tulajdonosi szerkezeten belül magas a szegény, a felújítást, állagmegőrzést finanszírozni képtelen lakástulajdonosok aránya, ez pedig megnehezíti a lakóterületek fejlesztését. A szakértő követendő példaként Tatabánya városát említette, ahol mintaszerűen sikerült bevonni a várostervezésbe a magánszférát.

Felszámolnák a szegénytelepeket

A települési önkormányzatok június 15-ig pályázhatnak a szegregált lakótelepek felszámolására fordítható támogatásra, a kapott pénz a teljes költséget fedezi, tehát önerőre nincs szükség - a szociális és munkaügyi-, valamint az önkormányzati miniszter erről szóló rendelete a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Az idei költségvetésben 250 millió forint szerepel a szegregált lakókörnyezet felszámolásának támogatására, és kimondja a törvény, hogy a két miniszternek március 15-ig kell rendeletben szabályoznia a pályázati feltételeket. Ehhez képest a rendelet május 29-i dátumot visel.

Szegregált lakókörnyezet az a településrész, amelyben a súlyosan hátrányos helyzetű lakosság aránya legalább 50 százalék. Súlyosan hátrányos helyzetű az a 18-62 év közti személy, aki legfeljebb 8 osztályt végzett, és kereső tevékenységet nem folytat.