A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője a kilátásjavítással együtt megerősítette a "BBB plusz" hosszú futamú, illetve az "A-2"-es rövid távú besorolást. Az S&P június 15-én, a magyar kormány egyensúlyi csomagjának bejelentése után minősítette vissza az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a jelenlegi, közepes befektetői szintre a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, akkor még azzal az indokkal, hogy az addig ismertté vált intézkedések "nettó hatása is mínusz lesz" a költségvetés helyzetében a korábbiakhoz képest feltárt romlással összevetve.
A cég ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. A csütörtöki kilátásjavításhoz fűzött elemzés szerint ugyanakkor a negatív kilátás stabilra módosítása tükrözi a haladást azoknak a jogszabályoknak és intézkedéseknek az életbe léptetésében, amelyek a gyorsan növekvő magyar államadósság-teher stabilizálásához szükségesek. A Standard & Poor's szerint a "figyelemreméltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség jó eséllyel biztosítja, hogy "legalább a következő két évben" teljesülnek a költségvetési célok.
71 százalékon tetőzik az államadósság
A hitelminősítő most már azzal számol, hogy 2008-ra sikerül a GDP 4,8 százalékára leszorítani az államháztartási hiányt. Ennek révén a GDP-arányos államadósság 2008-ban 71 százalékon fog tetőzni, és azután ismét csökkenésnek indul, áll az S&P csütörtöki londoni közleményében. A júniusi leminősítés indoklásában még az állt, hogy a Standard & Poor's számításai szerint az államadósság 2009-re a GDP-érték 79 százalékára emelkedik.
Kai Stukenbrock, az S&P térségi szuverén besorolásokért felelős igazgatója a kilátásjavítás csütörtöki bejelentése után, az MTI-nek arra a kérdésére, hogy mi indokolja a jelentős fordulatot az igen borúlátó nyári értékeléshez képest, azt mondta: amikor a kormány előterjesztette a konszolidációs programot, az még "nagyon halvány volt", és csak főszámokat tartalmazott. Mindemellett a kormány azt is beismerte, hogy a közfinanszírozás helyzete sokkal rosszabb volt az addig tudottnál, tette hozzá. Stukenbrock szerint a konszolidációs csomag bejelentése utáni leminősítéssel a Standard & Poor's erre a beismerésre reagált, emellett a hitelminősítőnek kételyei voltak azzal kapcsolatban is, hogy a magyar kormány milyen hatékonysággal és sikerrel lesz képes végrehajtani a konszolidációs terveket, "különösen az addigi teljesítményt tekintve ... mivel öt éven át rendre nem teljesültek a célok, sem a sok ígéret".
Azóta azonban a kormány sokkal konkrétabbá tette a terveket, sokkal több részlet vált ismertté a megtakarítási célok elérésének módjáról, és a megfelelő törvények átmentek a parlamenten. Mindez nagyon gyorsan, nagyon átfogó módon ment végbe, mondta az S&P területi minősítési igazgatója. Stukenbrock szerint a kormány által mutatott igen nagy fokú elkötelezettség volt az, ami meggyőzte a hitelminősítőt arról, hogy "legalábbis a következő két évben" teljesülni fognak a konvergenciaprogramban is szereplő - jövőre 6,8, 2008-ra 4,3 százalékos GDP-arányos ESA-deficittel számoló - államháztartási hiánycélok.
A Pénzügyminisztérium a legpesszimtistább
A Standard & Poor's a korábbi hónapokban több elemzésében is még azt írta, hogy számításai szerint a magyar GDP-arányos költségvetési hiány "az idei 11,0 százalék" után még 2009-ben is 6,8 százalék lesz; a csütörtöki kilátásjavítás elemzésében azonban már az áll, hogy a ház az idén 9,8 százalékra várja a deficitet, vagyis alacsonyabbra, mint a hivatalos cél. A londoni elemzői közösségen belül most már nem először hangzik el a kormány várakozásánál derűlátóbb deficitelőrejelzés. A Goldman Sachs befektetési bankcsoport londoni elemző és befektetési részlege által minap kiadott éves előrejelzés szerint a ház "már egy ideje azon a véleményen van", hogy a jövő év végi tényleges magyar deficit alacsonyabb lesz a hivatalos célnál: az előrejelzésben az állt, hogy a GS 2007-ben 6,4 százalékos ESA-szabvány szerinti államháztartási hiányt vár a kormány által kitűzött 6,8 százalék helyett.#page#
A Merrill Lynch londoni részlegének szintén nemrégiben kiadott 2007-es magyarországi előrejelzése alapvető változásnak nevezte, hogy az MNB - amely eddig a költségvetési politika legkeményebb bírálója volt - most már alacsonyabb hiányt jósol, mint a pénzügyminisztérium. Ez utóbbi jelenséget már más londoni elemzések is kiemelték. A JP Morgan a cég szakértőinek múlt havi magyarországi látogatásáról Londonban kiadott összefoglalójában azt írta: mint a budapesti megbeszéléseken kiderült, most már az MNB illetékesei is azzal számolnak, hogy a 2007-es költségvetési hiány 0,6-0,8 százalékponttal el fog maradni a 6,8 százalékos hivatalos ESA-céltól. A Standard & Poor's a kilátásjavításhoz fűzött csütörtöki elemzés szerint mindazonáltal továbbra sem várja Magyarország euróövezeti csatlakozását 2014 előtt, mivel a megfelelő mértékű és fenntartható deficitcsökkentésekhez "idő kell".
Egyelőre nincs derülátás
A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings, amely szintén negatív kilátással tartja nyilván a nála is "BBB plusz" szintű magyar adósosztályzatot, egyelőre nem osztja azt a derűlátást, amely az S&P-t a csütörtöki kilátásjavításra késztette. Edward Parker, a Fitch európai feltörekvő piaci szuverén besorolásokért felelős igazgatója csütörtökön Londonban, az MTI kérdésére, hogy várható-e az S&P-éhez hasonló lépés a Fitch Ratingstől, azt mondta: a ház csak szeptemberben rontotta az addigi stabilról negatívra a magyar osztályzat kilátását, és "továbbra is úgy látja, hogy a kockázatok lefelé mutatnak".
Parker szerint a magyar kormány "jó kezdeti előrelépést" ért el, de a ház úgy tartja, hogy a kiszivárogtatott beszéd hatására gyengült a miniszterelnök fennhatósága, márpedig a konszolidációs csomag végrehajtása erősen tőle függ. A Fitch Ratings szerint mindemellett még nem látszik teljes mértékben a csomagnak a gazdaságra gyakorolt hatása, vagyis a kiigazítástól várt lassulás, mondta. Az igazgató hozzátette, hogy az eddigi legfőbb költségvetési intézkedések a főleg az üzleti szektorra koncentráló adóemelések voltak; a legnehezebb reformlépéseket a kiadások csökkentése fogja jelenteni.
Euro 2014-ben
Emellett Magyarországon nagyon erőteljes a választási ciklushatás, ezért - bár a kormány várhatóan jó kezdeti eredményeket ér majd el a hiánycsökkentésben, hiszen nem lehet nagyon sokáig 10 százalékos deficiteket produkálni - nehéz lesz fenntartani a deficitmérséklést a jelenlegi választási ciklus teljes hosszában, mondta az MTI-nek a Fitch londoni térségi igazgatója. Parker megerősítette, hogy a Fitch változatlanul 2014-et tartja a magyar euróövezeti csatlakozás legkorábbi reális időpontjának.
