Az Európai Bizottság (EB) vezető munkatársa ezt a véleményét azon a nemzetközi konferencián fejtette ki, amelyet a Parlamenben tartottak Az EU-tagság két éve címmel. Siegfried Steinlein kiemelte, hogy a magyar államháztartás helyzete már-már állatorvosi lónak tekinthető az unióban, ezzel együtt biztató a magyar kormány konvergenciaprogramja, az, hogy az állami túlköltekezést le akarja a kabinet csökkenteni. Aláhúzta: Magyarországon a reformokat meg kell valósítani, mert csak ez vezethet később a növekedési ütem emelkedéséhez. Siegfried Steinlein szerint a konvergenciaprogramok megvalósítása az új tagországok számára kihívást és egyben fejlődési lehetőséget jelent. Azt eredményezni a programok következetes véghezvitele, hogy az új tagországok beléphetnek az euróövezetbe.
Az euró előnyei
Az euró bevezetése mindegyik leendő euróövezeti tagország számára óriási előny, gazdasági élénküléshez vezethet és ahhoz, hogy csökkennek a vállalkozások költségei, különösen az egyes tagországok közötti kereskedelem vonatkozásában. Az EB vezető munkatársa kiemelte, hogy az eurózónához való csatlakozás az egyes új tagállamok makrogazdaságának és mikrovállalkozásainak is új lökést ad, növeli annak lehetőségét, hogy rövid időn belül felzárkózzanak az Európai Unió átlagos gazdasági színvonalához. "Fontos tudni, hogy az új tagállamoknak már nemcsak lehetőség, de gyakorlatilag kötelesség a Stabilitási és Növekedési Paktum betartása, amely végül is elvezet ahhoz, hogy a pénzügyi stabilitás mellett megvalósuljon a tartós gazdasági növekedés" - húzta alá.
Szigorúan magánvélemény
Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja szigorúan magánvéleményét hangoztatva elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben az valószínűsíthető, hogy Magyarország legkorábban 2014-ben vezeti be az eurót. A jegybank felügyelőbizottsági tagja szerint kedvezőtlen ugyan az, hogy a következő két évben az ország GDP bővülése várhatóan alacsony szinten lesz, de a költségvetési konszolidáció hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország egy tartósan növekvő gazdasági pályára álljon. "Ez annál is inkább fontos, mert 2004-ben még 4 százalék körüli növekedést produkált az ország" - mondta Urbán László. A mostani konvergenciaprogramot a felügyelőbizottság tagja "euró-konvergenciaprogramnak" nevezte, mivel a fő hangsúly az államháztartási kiigazításon van, míg annak idején a Bokros-csomag egy leszálló ágban lévő gazdaságot állított át növekedési pályára. Megjegyezte: az egyik maastrichti kritérium, nevezetesen az államadósság GDP-arányos hiánya legkorábban 2012-ben kerülhet 60 százalék alá, és ezért véli azt, hogy az euróbevezetés dátuma csupán 2014-ben lehetséges.
Pénzügyi szektor és infrastruktúra-fejlesztés
Laza Kekic, az Economist Intelligence Unit regionális igazgatója szerint a közép-kelet-európai térség továbbra is vonzó a külföldi működőtőke-beruházások számára, 1990-2005 között a közép-kelet-európai nyolc új tagállamba 219 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen befektetés érkezett, amelyből GDP-arányosan a legnagyobb részt Észtország, Csehország és Magyarország hasította ki magának. A regionális igazgató szerint Magyarország kétségtelenül azzal áll az élbolyban, hogy különösen a pénzügyi szektor, illetve az infrastruktúra-fejlesztés terén vonzotta a jelentős összegű külföldi működő tőkét. Laza Kekic szerint a közép-kelet-európai uniós országok számára egyik veszélyforrást azt jelenti, hogy kialakulhat az államokban a gazdasági dualizmus, vagyis az, hogy a külföldi működő tőkét behozó multinacionális cégek fejlődése a helyi kis- és középvállalkozások bővülésétől elszakadva "önálló életét él". Ennek kivédésére különböző technikák vannak, maguk a multinacionális vállalatok is törekednek arra, hogy beszállítói hálózatukat az adott államban bővítsék.
A kelet-közép-európai nyolc új tagállamba beáramló működő tőke 80 százalékát 15 év alatt az EU 15-ök, azaz a korábbi tagállamok cégei fektették be, a legnagyobb befektetők Hollandiából, Németországból és Franciaországból érkeztek. Jellemző azonban, hogy többségében nem a termelő ágazatokba, jóval inkább a szolgáltatásokba ruháztak be, a külföldi működő tőke több mint 50 százaléka a szolgáltatási szektorba érkezett.
