A fejlődés a társadalmi különbségek éleződése mellett ment végbe: a lakosság legalacsonyabb és a legmagasabb jövedelmű 10%-a közti különbség az 1987. évi 4,7-szeresről 1999-re 5,4-szeresre nőtt. Az 1997 óta tartó jövedelem-emelkedés nyertesei a vállalkozók és a versenyszférában dolgozók voltak (a versenyszférában gyorsabban nőttek a keresetek, mint a költségvetési szférában).

A 2002-2004 közötti időszakban – ezen belül is az első két évben – a háztartások jövedelme és fogyasztása az elmúlt néhány év átlagánál is dinamikusabban bővül.

A háztartások jövedelmének több mint felét kitevő keresetek 2002-ben kiemelkedő ütemben nőnek. Ebben jelentős a minimálbér-emelés hatása, de nagy szerepe van a költségvetési szféra béremelésének is. 2003-ban a közszféra bértáblájának kiigazítása, az SZJA adósávjainak megváltoztatása, az egyéni nyugdíjjárulék és az egészségügyi hozzájárulás változása lesz meghatározó a keresetek alakulásában, ez okoz jelentős emelkedést. A költségvetési bérek emelése a versenyszféra béreire gyenge húzó hatással van, ezért ott a keresetek jóval mérsékeltebben nőnek. A verseny-szférában 2002-ben 8%-os, 2003-ban 4,5%-os, 2004-ben 3,5%-os reálbér emelkedés várható; a költségvetési szférában idén 22%-kal, 2003-ban (az idei béremelés, ill. a bértábla kiigazítása áthúzódó hatásaként) 15,5%-kal, 2004-ben 2%-kal emelkedik a reálkereset. Így a nemzetgazdaságban a reálkereset idén 12%-os, 2003-ban 8%-os, 2004-ben 3%-os mértékben bővül. A reálkereset 2004-re 25%-kal haladja meg a 2001. évi szintet.

A háztartások jövedelmének majdnem harmadát jelentő nyugdíjak reálértéke a nyugdíjtörvény és a kétéves költségvetés együttes érvényesítésével, valamint az egyszeri juttatással együtt 2002-ben kb. 13%-kal emelkedik. 2003-tól az érvényes nyugdíjtörvény szerint, de várhatóan az előző évi kereseti és inflációs adatok alapján emelik a nyugdíjakat, s a ciklus végéig fokozatosan bevezetik a 13. havi nyugdíjat, valamint 50%-kal emelik az özvegyi nyugdíjat. Így a nyugdíjak reálértéke 2003-ban és 2004-ben is 7% körüli mértékben nő, s 2004-ben várhatóan 30%-kal haladja meg a 2001. évit, ami átlagosan évi 9%-os reálérték emelkedést jelent.

A nyugdíjon kívüli társadalmi juttatások (családi, valamint jövedelempótló támogatások) együttes reálértéke csak évi 2-2,5%-kal emelkedik. Még 2002-ben 20%-kal nő a családi pótlék és bevezetésre kerül a nyári dupla folyósítás. Ennek hatása idén – az év átlagában - még csak a reálérték stagnálásához elég. Az áthúzódó hatás következtében azonban jövőre 8,8%-kal nő a családi pótlék reálértéke. Eközben azonban a családi adókedvezmény reálértéke csökken, így összességében 2003-ban nem, vagy csak alig nő a családi támogatások és adókedvezmény együttes reálértéke. 2004-ig összesen 4-5%-kal nőnek e jövedelmek változatlan áron.

A 2002-2004 közötti időszak nyertesei a jövedelem emelkedése szempontjából egyértelműen a közalkalmazottak lesznek, de a nyugdíjasok is nagyjából kétszer akkora reáljövedelem emelkedésre számíthatnak, mint a versenyszférában dolgozók. Ezáltal ebben az időszakban enyhülnek a korábbi években létrejött aránytalanságok.
Már 2002 szeptemberétől adómentessé válik a minimálbér, s 2003-tól tovább változik a jövedelmek adó- és járulékterhelése. Az adócsökkentés keretében megemelik a személyi jövedelemadó sávhatárait, ugyanakkor szűkítik az igénybe vehető kedvezmények körét. A munkavállalótól levont egyéni járulék mértéke a mostani 11%-ról várhatóan 17%-ra emelkedik, miközben évi 1500 forinttal csökkentik – így három év alatt megszüntetik – az egészségügyi hozzájárulást. Az intézkedések összességében várhatóan kissé mérséklik a háztartások jövedelmének összes terhelését, de változik ennek szerkezete: a járulékterhelés nő, az adóterhelés csökken.

A háztartások bruttó megtakarítási rátája 2000-ben 7% alá csökkent, majd emelkedésnek indult. A megtakarítási ráta növekedése elsősorban az emelkedő reáljövedelem következménye, hiszen egyre több háztartás kerül olyan fogyasztási szintre, amikor már igényei kielégítéséhez nem szükséges többlet jövedelmét azonnal fogyasztásra költeni. Ez a tendencia várhatóan a következő években megerősödik, hiszen a közszférában és a nyugdíjasok körében is nagy mértékben nő a reáljövedelem.

Ezzel szemben a nettó megtakarítási ráta stagnálása várható, hiszen a háztartások a támogatott lakáshitelezés tág lehetőségeit igénybe véve nagyon dinamikus hitelfelvételt folytatnak. A háztartások nettó pénzügyi vagyona a 2001. végi 6640 milliárd forintról 2004 végére közel 9000 milliárd forintra nőhet. Ugyanakkor a tartozásállomány a 2001. év végi 940 milliárd forint közel háromszorosát is elérheti az időszak végén.

A Magyar Külkereskedelmi Bank az elmúlt években új lakossági megtakarítási szolgáltatásokkal megjelenve kívánja növelni részesedését a lakossági megtakarítások piacán. Célja, hogy lakossági stratégiájának részeként, meghatározó lakossági betétgyűjtő bankként teremtse meg a forrásokat hitelezési tevékenysége bővítéséhez.

A lakosság felé való nyitás -és a kedvező betéti kamatok- eredménye, hogy 2001-ben az MKB, számos lakossági nagybankként ismert vetélytársát megelőzve a harmadik legnagyobb betétgyűjtő bank pozíciót érte el. A 2002. áprilisától igénybe vehető új, megtakarításokat ösztönző, rugalmas szolgáltatások, a Megtakarítási Számla és a Pénzpiaci betét a lakossági Forint betétek további növekedését eredményezte.

A Megtakarítási Számla a lekötött betéthez képest nagyobb rugalmasságot enged meg, ugyanakkor a látra szóló kamatozásnál magasabb, átlagosan kétszeres hozamot biztosít. Fontos, hogy a számla tulajdonosának nem kell lekötni a pénzét, így mentesül a lekötés esetleges felbontása miatti kamatveszteség kockázata alól. A számlára jóváírások bármikor érkezhetnek, terhelések pedig a kamat feltételek változása nélkül havi két alkalommal teljesíthetők készpénzfelvétel illetve átutalás útján.

A magyar pénzügyi piacon egyedülálló, hogy a számla a kamat feltételeken keresztül közvetlenül ösztönöz megtakarításra, hiszen ha a számlán egyenleg növekedés, megtakarítás jelentkezik a számla tulajdonosa a kedvező kamaton felül további kamatprémiumban részesül, ami a megtakarítás mértékétől függően 0,3-0,5 százalék lehet.

A Pénzpiaci Betét nagyobb megtakarítások legalább féléves lekötését feltételezi, azonban kamata ennek megfelelően a piacon az egyik legkedvezőbb és ezt a magas -jelenleg (09.02-án) 9,35%-os (EBKM 9,43 %)- kamatszintet nemcsak akciós jelleggel, ideiglenesen, hanem a pénzpiaci kamatlábhoz folyamatosan alkalmazkodva biztosítja.

Az MKB a hosszabbtávú befektetők számára is számos versenyképes szolgáltatást kínál, úgymint az MKB Európa kötvény, mely ötféle futamidővel, fix és változó kamatozással áll rendelkezésre és az MKB I. kötvény, amelynek kamatozása a mindenkori 3 hónapos (BUBOR- Budapesti Bankközi Forint kamatláb) pénzpiaci kamatokhoz igazodik, a 15 bázispontos - 0,15 %-os - kamatfelár a befektetők számára kimagasló, könnyen átlátható hozamot biztosít. A Bubor bázisú kamatozás azonos kamatbázison a rövidlejáratú állampapírok hozamánál kb. 0,5 %-kal magasabb.