Gyurcsány Ferenc "Megegyezés" programjáról a lakosság nagyjából háromötöde hallott, igaz közülük is csak 5 százalék mondta azt, hogy ismeri annak a részleteit. Az adójavaslatok többsége viszont kifejezetten népszerűnek mondható, egyedül az adóamnesztia kérdésében vannak többségben az elutasítók. A megkérdezettek különösen helyeslik az adórendszer egyszerűsítését, a költségvetés egyensúlyának megőrzését és azt, hogy a hátrányos helyzetű térségekben adókedvezménnyel segítsék a munkahelyteremtést.
Általánosságban elmondható, hogy a tervezet elemei népszerűbbek az MSZP szavazói körében, ugyanakkor még az ellenzéki szavazók között is többségben vannak azok, akik a konkrét elképzeléseket támogatják. Az adócsökkentés lehetséges pozitív hatásaiba, a gazdasági versenyképesség, az életszínvonal és a foglalkoztatottság javulásába vetett hit is a kormánypárt szavazói között a legmagasabb, de ezen túl az emberek életszínvonalának növekedésében főleg az idősebbek és az alacsonyabban iskolázottak bíznak.
Nem mindegy minek kárára csökkennek az adók
Kérdés persze, hogy mi teremti meg az általános adócsökkentés lehetőségét, főleg mivel a lakosság nincs meggyőződve arról, hogy az adócsökkentésnek köszönhetően többen fognak adózni. Bár a céges autók után járó adókedvezmény megszüntetését vagy a dohányáruk illetékének kismértékű emelését a nagy többség elfogadhatónak tartaná az alacsonyabb adókért cserébe, a természetbeni juttatások adókedvezményének megszüntetése már sokkal nagyobb ellenállásba ütközik.
A céges autókat érintő javaslatot a vállalkozók, a természetbeni juttatások adókedvezményének csökkentését pedig az aktívak utasítják el nagyobb mértékben. A dohányáruk illetékének növelését viszont a magasabb iskolai végzettségűek és az idősebbek támogatják nagyobb arányban.
A feketejövedelmek kifehérítését célzó tervezeteket ugyanakkor többnyire hatásosnak véli a közvélemény, különösen a szabályok szigorítását valamint az adózással kapcsolatos eljárások felgyorsítását tartanák alkalmasnak a feketegazdaság visszaszorítására. Összességében a pénzek bankon keresztül történő kifizetésétől, a számlázásra vonatkozó szabályok szigorításától, valamint a számlázásért és a dolgozók bejelentéséért felelős emberek körének kiszélesítésétől is nagyjából ötből hárman várnának jó eredményt. Mindhárom intézkedést különösen az MSZP szavazói és a diplomások tartanák hatásosnak.
Nem kell kedvezmény a csalóknak
A behajthatatlan adótartozás, vagy az amiatt kiszabott büntetés elengedése az adóváltoztatási tervek legkevésbé elfogadott eleme. Mindez annak ellenére van így, hogy a megkérdezettek többsége (53 százalék) úgy gondolja, a kis- és középvállalkozások általában nem saját hibájukból, hanem az adózási feltételek miatt halmoznak fel adótartozást. Egyedül a kormánypárti szavazók körében vannak csekély többségben azok, akik szerint a vállalkozások saját hibájukból maradnak el a befizetésekkel.
Kétféle kormányzati javaslat is születetett a teljes adóamnesztiára (azok számára, akik korábban eltitkolták, de most bevallják a jövedelmüket, illetve azoknak, akik tőkéjük nagy részét külföldön tartották, ám most hazahoznák azt). A javaslatok lakossági támogatottsága csekély (27, illetve 28 százalék ért egyet velük), bár a fővárosiak körében az elfogadók aránya az átlagosnál lényegesen magasabb (45, illetve 41 százalék). Ráadásul alig vannak többségben azok, akik szerint bármiféle kedvezményre (az adótartozás, illetve a büntetés elengedésére) lenne szükség a feketén szerzett jövedelmek kifehérítéséhez - a lakosság 41 százaléka úgy gondolja, hogy inkább más eszközökkel kellene fellépni a feketegazdaság ellen.
Összességében elmondható, hogy erősen megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a tervezett adócsökkentés mértéke (a kutatásban 2009-re 300 milliárd forint szerepelt, ám azóta kisebb számok is napvilágot láttak) a költségvetés jelenlegi állapotát figyelembe véve megfelelő-e, vagy sem: míg az MSZP-szavazók többsége szerint nagyjából ekkora adócsökkentésre van szükség, addig az ellenzéki szavazóknak, a 30 évesnél fiatalabbaknak, a diplomásoknak és a fővárosiaknak a fele ennél nagyobbat tartana szükségesnek.
A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően plusz-mínusz 2-5 százalék.