Az ipari termelés növekedése április–májusban gyorsult, májusban már az építőipar teljesítménye is nőtt. A felvásárlás öt hónap alatt valamelyest nőtt. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is nőtt. A reálkeresetek gyorsan emelkedtek. Az infláció az I. félévben mérséklődött.

A bruttó hazai termék (GDP) 2003. I. negyedévi alakulásának (már a termelési és a felhasználási oldal részleteit is bemutató) adatai megerősítették azt az előzetes közlést, miszerint a GDP 2,7%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly az I. negyedévben 2,9% volt a gazdasági növekedés, és lényegében ezen a szinten maradt a II. negyedévben is. Az év második felében lassú élénkülés kezdett kibontakozni (a III. negyedévben 3,5%-kal, a IV-ben 3,7%kal nőtt a GDP), az élénkülés folyamata azonban az év elején elakadt.

A magyar gazdaság növekedése – a lassulás ellenére –, az Európai Unió átlagához (1,1%) képest továbbra is magas, a csatlakozó országok között pedig jó közepes helyet foglal el. A gazdasági fejlettségben kissé előttünk álló Szlovénia és Csehország növekedése (némileg meghaladva a 2%-ot) az I. negyedévben valamivel elmaradt a mienktől.

Magyarországon az I. negyedévben bekövetkező lassulásnak a hazai kereslet szükséges mérséklődése volt az oka. A GDP belföldi felhasználása tavaly a II. félévben 8% körüli ütemben emelkedett, ez a rendkívül gyors növekedési ütem idén az I. negyedévben 4,5%-ra esett vissza. A külső kereslet, vagyis az export (amelyen itt az áruk és szolgáltatások együttes kivitelét értjük), valamivel (3,2%-kal) gyorsabban nőtt az I. negyedévben, mint a múlt év második felében (2,3%).

A belföldi felhasználáson belül a háztartások fogyasztásának növekedési üteme már 2001-ben felgyorsult, és elszakadt a GDP növekedésétől. Ez a folyamat 2002-ben tovább erősödött, és a IV. negyedévben elérte a csúcspontját, majd 2003 I. negyedévében valamelyest mérséklődött. A háztartások fogyasztása 8,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A GDP és a fogyasztás növekedési üteme közötti olló nem nyílt tovább, de változatlanul rendkívül nagy az eltérés.

A belföldi fogyasztás másik nagy tétele az állóeszköz-felhalmozás a kilencvenes évek második felétől (1996 II. negyedévének kivételével) ez év elejéig folyamatosan emelkedett, 2003 I. negyedévében azonban – hosszú idő óta először – kisebb volt (1,2%-kal), mint az előző év azonos időszakában. Ezzel egyidejűleg kedvező változások jelentkeztek a beruházások összetételében. A gazdaság jövőbeni fejlődését, illetve az export növekedését közvetlenül segítő beruházások közel két éve tartó csökkenése megállt, sőt számottevő növekedés jelentkezett az I. negyedévben. Az export túlnyomó részét adó feldolgozóiparban tavaly az I. negyedévben 6%-kal kevesebbet, az idén 4%-kal többet ruháztak be, mint a megelőző év azonos időszakában.

A belföldi felhasználás mérsékeltebb növekedése ellenére a reálgazdaság egyensúlyi helyzete továbbra is kedvezőtlen, ami az államháztartási deficit növekedésében és a folyó fizetések mérlegének egyensúlyromlásában egyaránt kifejezésre jutott.

Április–májusban a gazdasági fejlődés alakulására a főbb ágazatok termelési adatai adnak támpontokat. A bruttó ipari termelés – az I. negyedévi 4,4%-os növekedést követően – április–májusban 5,2%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. (Májusban az előző hónaphoz képest kissé lassult az ütem.) Az élénkülés kizárólag az exportra volt jellemző, az ipari termékek iránti belföldi kereslet áprilisban kissé (1,6%-kal) nőtt, majd májusban ismét a tavalyi szint alá esett.

Az építőipar teljesítménye – amelyet a gazdasági tényezők mellett az időjárás alakulása is befolyásolt – a tavalyi kiugróan magas növekedés után az I. negyedévben 14%-kal csökkent. Áprilisban a csökkenés kissé (11%-ra) mérséklődött, majd májusban megfordult a tendencia. A tavaly májusi 24%-os termelésnövekedést az idén további 5%-kal tetézni tudta az építőipar. Mezőgazdasági termékekből az év első öt hónapjában valamivel (1,1%-kal) többet vásároltak fel, mint tavaly.

A kiskereskedelmi forgalom volumene májusban kissé mérsékeltebb ütemben (5,2%-kal) nőtt, mint a megelőző hónapokban, az öthavi forgalom azonban így is 8,9%-kal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A külkereskedelmi forgalom volumene január–májusban emelkedett. (Az exportban 1,3%-os, az importban 6,4%-os volt a növekedés.) Az export- és az importdinamika egyre nagyobb elszakadása miatt az áruforgalom negatív egyenlege növekvő. Az öthavi passzívum tavaly 1,2 milliárd eurót, az idén 2,1 milliárd eurót tett ki. Az egyensúlyromlás jelentős hányada a feldolgozott termék árucsoportjában alakult ki, e termékek exportja ugyanis visszaesett, miközben behozataluk jelentősen nőtt. Ez utóbbi jelenség hátterében az importtermékek iránti magas fogyasztói kereslet áll. Hozzájárult a külkereskedelmi egyenleg romlásához, hogy az idei hideg és elhúzódó tél miatt növelni kellett az energiahordozó-behozatalt is. (E termékcsoportban a behozatal volumene 9%-kal volt nagyobb, mint tavaly január–májusban.)

A folyó fizetési mérleg öthavi negatív egyenlege 1,7 milliárd euró volt, a tavalyi 0,9 milliárd euróval szemben. Az egyenleg romlásában meghatározó szerepe volt a külkereskedelemnek (a passzívum növekményének túlnyomó része itt jelentkezett).

A nem adóssággeneráló források alakulása azt mutatja, hogy Magyarország átmenetileg tőkeexportőr országgá vált. A tavalyi (nettó) 467 milliós tőkebeáramlással szemben az idén (nettó) 61 millió euró tőke áramlott ki az országból. A folyó fizetési mérleg hiánya ily módon csak hitelfelvétellel finanszírozható. Az államháztartás konszolidált féléves hiánya 601 milliárd forint volt, 100 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A nem konszolidált bevételek 13%-os növekedésével szemben a kiadások 14%-kal emelkedtek.

Az infláció mérséklődött. Az I. félévi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 4,3%-os volt, a múlt év azonos időszakában mért 5,9%-kal szemben. A júniusi árszint az előző hónaphoz képest 0,2%-kal lett nagyobb.

A foglalkoztatottság enyhén emelkedett. A létszámnövekedés – az alkalmazásban állók adata alapján – a költségvetési szférában ment végbe. Mindezek ellenére a munkanélküliek száma valamivel magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A keresetek reálértéke 13,2%-kal haladta meg a tavalyit. Az időszak folyamán némi ütemcsökkenés volt tapasztalható.