Elismerte, hogy a tavaly bevezetett új köztisztviselői és rendvédelmi, majd ez év elejétől lehetővé vált katonai életpálya-rendszer és a közalkalmazottak idei őszi igen jelentős béremelése nagy előrelépést alapoz meg a közszolgálatban állók kereseti viszonyainak javításához, az Európai Unióhoz viszonyított nagy bérhátrányunk némi csökkentéséhez. Ezeknek az intézkedéseknek a finanszírozása 2003-ban is nagy összegeket köt le az állami költségvetésben. A szakszervezet ezt elismeri, ugyanakkor feszültséget keltőnek tartja, hogy a közigazgatásban dolgozók bérfelzárkóztatása – a Pénzügyminisztérium költségvetési előterjesztéséből ítélve – 2003-ban megreked.

A kormány pénzügyi terve azzal számol, hogy 2003. július 1-jével visszaállítják a köztisztviselői státuszból tavaly nyáron kiszervezett ügykezelők közszolgálati jogviszonyát, a diplomás köztisztviselők induló bére 100 ezer forint lesz, feloldják a személyi jutalmazás 6 havi korlátját, a közigazgatási szakvizsgára készüléshez 5 nap fizetett szabadságot adnak.

A közalkalmazotti bérek bruttó összegének növekedésén kívül az adójóváírás összeghatárának emelése és az adósávok szélesítése is növeli a kereseteket. Mindez együtt valóban jelentős többletet mutat, ha a 2002-es egész évi bérátlagot viszonyítjuk a közalkalmazottak 2003-ra várható keresetéhez.

A szakszervezet számára azonban elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazottak 2003. januári fizetése ugyanannyi legyen, mint a 2002. decemberi. Az idén szeptembertől megvalósult nagyarányú béremelés kedvező hatása csak akkor őrizhető meg, ha évente legalább az infláció mértékével növekednek a közalkalmazotti illetménytábla tételei, és törvény garantálja, hogy az A/1 bértétel azonos a mindenkori minimálbérrel és az F/1 – mint jogilag is legitimált diplomás minimálbér – egyenlő a mindenkori minimálbér kétszeresével.

Az MKKSZ ennek megfelelően – a SZEF álláspontjával összhangban – egyebek között a következőket igényli 2003-ra:

1. A közalkalmazotti illetménytábla tételei 2003. január 1-jei hatállyal a tervezett infláció mértékével, tehát kb 5 százalékkal emelkedjenek, s a bértábla induló tétele legyen egyenlő a 2003-ra érvényes minimálbérrel, az F/1 tétel pedig a minimálbér kétszeresével.

2. A jelenlegi pótlékalap 17.100 helyett 22.500 forintra emelkedjen. Ezzel biztosítható, hogy a pótlékalaphoz kötődő juttatások (vezetői pótlék, nyelvpótlék) a felelősséghez, illetve a többlet-teljesítményhez igazodjanak.

3. A felzárkóztató bérintézkedésekből kimaradt területek dolgozói – főleg a kényszer-privatizáció vagy átalakítás kárvallottjai – számára is teremtődjön lehetőség az 50 százalékos bérnövekedésre.

A kormány 2003-ra tervezett bérpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban az MKKSZ főtitkára feltette a kérdést:

- Ugyanaz lehet-e a reagálásunk, mint 98-ban volt, tehát demonstráció, tüntetés, tiltakozás és más egyéb radikálisabb érdekérvényesítési formák - mert van-e különbség a FIDESZ-kormány illetményalap befagyasztása és az MSZP-kormány illetményalap-emelést megkerülő intézkedései között?

- Kell-e hivatkoznunk a mai kormánypárti képviselők – vagy miniszterek – még ellenzéki képviselőként hangoztatott kritikáira, megnyilatkozásaira?

- A nyilvánosság előtt kell-e szembesítenünk 2002 novemberében Lamperth Mónika belügyminisztert Lamperth Mónika országgyűlési képviselővel?

- Ha igaz az, hogy a minimálbér radikális emelése a közalkalmazotti illetményrendszer összeomlásához vezetett – márpedig tudjuk, hogy igaz -, akkor igaz lesz-e az, hogy a köztisztviselői diplomás minimálbér bevezetése is olyan torlódásokat okoz az illetménytáblában, amely a rendszer összeomlását eredményezheti?

- Ha igaz az, hogy az illetményalap-emelés annak járulékos hatásai miatt (ez mozgatja az országgyűlési képviselők tiszteletdíját, a hivatásos állományúak bérrendszerét, ettől függ a polgármesterek fizetése) elviselhetetlen terhet jelent a költségvetésre, akkor reális célkitűzés-e valamiféle egységes közszolgálati törvény?

- Ha ez a kb 200 ezer emberre érvényes rendszer nem mozoghat együtt, akkor ki gondolja, hogy a 7-800 ezer fős közszolgálati kör bármikor is mozdulhat egyszerre?

Fehér József méltányolta azt a kormányzati elképzelést, hogy a köztisztviselői státuszból tavaly kiszervezett ügykezelőket 2003. július 1-jével visszaveszik előző jogállásukba, de kiállt a kiszervezett fizikaiak visszavétele mellett is. Emlékeztetett Medgyessy Péter idén januárjában – még miniszterelnök-jelöltként – tett kijelentésére: „Az MSZP-kormány visszaállítja a kiszervezettek korábbi jogállását.”

Az MKKSZ főtitkára a továbbiakban kiállt a köztisztviselői munka teljesítmény-mérése mellett, s a szakszervezet nevében azt kérte: törvény garantálja, hogy az éves személyi juttatás 2-3 százalékának megfelelő külön keret szolgáljon a teljesítmények differenciált elismerésére.

Fehér József sürgette a köztisztviselői illetményemelésből tavaly elmaradt 30 százalék mielőbbi kifizetését is. Emlékeztetett arra, hogy Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2001. december 11-én úgy nyilatkozott: nem látja akadályát a 2002. július 1-jétől történő kifizetésnek, s Lamperth Mónika idén május 27-én a beiktatási beszédében eléggé egyértelműen amellett tett hitet, hogy a kifizetés előrehozatalát a kormány nem tagadhatja meg. Az MKKSZ főtitkára az érintettek becsapásának nevezte, hogy a 30 százalékot végül – egyetlen köztisztviselői bérintézkedésként – most 2003. július 1-jére ígéri a kormányzat.

Végül Fehér József arra kért állásfoglalást az Országos Választmány rendkívüli ülésétől, hogy az MKKSZ milyen nyomatékot adjon követeléseinek a jövő évi béremelésekről még folytatódó tárgyalásokon. Ha november végéig nem lesz érdemi elmozdulás a kormányzat álláspontjában, alakuljon-e demonstrációs bizottság egy későbbi tiltakozó demonstráció előkészítésére vagy súlyosabb helyzet esetén kétórás figyelmeztető sztrájkot kezdeményezzen-e az MKKSZ.