A Deloitte nemrégiben közzétette a Eurochambres (Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége) által végzett felmérés eredményeit, amelyben megvizsgálták a 10 közép- és kelet- európai csatlakozó ország vállalatainak felkészültségét valamint az egységes piaci tagságra való érettségüket. Jóllehet a vállalatok 60%-a többnyire pozitívan látja a jövőjét az egységes piacon, nagy részük azonban nem használja ki lehetőségeit, hogy tájékozódjon az Európai Unió törvényhozásáról.

Az új EU tagállamokban működő cégeknek kötelező lesz elfogadni és alkalmazni a közösségi jogot (Acquis Communautaire) mivel az EU ennek segítségével biztosítja a piaci verseny zavartalanságát. . A felmérésben résztvevő 3800 cégnek több mint 50%-a még nem kezdte meg az Unióra való felkészülést. Mindössze 8%-uk állította, hogy tevékenységük teljes mértékig megfelel az Európai Unió előírásainak, míg több mint 50% csak részinformációkkal rendelkezik. 28%-nak semmilyen, a jelenlegi EU törvényhozással kapcsolatos tudása nincs.

A felmérés eredménye jelentős országok közötti különbséget is kimutatott. Egyes országokban tevékenykedő üzleti közösségek több információval rendelkeznek és jobban felkészültek a csatlakozásra, mint mások. Főleg azért, mert a különböző országok vállalatai eltérő módon értékelik a bővítés üzletmenetükre gyakorolt hatását és nincsenek teljesen tisztában az EU támogató intézkedéseivel.

Szlovéniában például a vállalatok a legtöbb információval rendelkezők között vannak: 28% jól informált, 51% részben, 15%-nak nincs információja és 6%-ot nem érdekel az ország uniós csatlakozásának a vállalatokra gyakorolt hatása. Magyarországon ezzel szemben csak 10% jól informált, 43% részben, 28%-nak nincs információja és
10% mutat érdektelenséget. Azon vállalatok aránya, amelyek még nem kezdték meg az előkészületeket a csehországi 24%-tól a bulgáriai 62%-ig terjed (az utóbbi érthető Bulgária várható 2007-es csatlakozását tekintve).

A kisebb méretű vállalatok, amelyek főleg hazai piacra termelnek általában kevesebb információval rendelkeznek a közösségi törvényhozásról és felkészülésük elején tartanak. Rövid távon ez nem okoz problémát, de hosszú távon hatással lehet versenyképességükre. A több mint 1000 alkalmazottal rendelkező nagyobb vállalatok már előrébb tartanak felkészülésükben, mivel jelenleg is exportálnak EU piacokra. A nagyvállalatok körében a teljesen felkészültek száma közel a duplája a kis- és középvállalatokénak. Még a részinformációkkal rendelkezők aránya is 50%-kal magasabb a nagyvállalatok esetében.

Mibe kerül az EU jogrendszeréhez való alkalmazkodás?

A költségek, egy másik olyan fontos tényező, amelyet a csatlakozó országokban működő vállalatok nem vettek még figyelembe. A felmérésben résztvevő cégek többségének nincs pontos elképzelése arról, hogy mibe kerül a jogrendszerhez való igazodás. A válaszadóknak csak 11%-a készített költségtervezetet és 56%-uk úgy gondolja, hogy ez nem haladja meg a 0.5 millió eurót, míg közel 83% nem számít arra, hogy a költségek meghaladják a 1,5 millió eurót. Bár a költségek számszerűen elég alacsonyak, mégis, - különösen a kis és középvállalatok számára - folyamatos pénzügyi terhet jelentenek. A vállalatok várható költségei jelentősek lesznek ezért a sikeres átálláshoz világos és reális költségtervezetre van szükség.

”Tapasztalataink szerint az uniós csatlakozásra való felkészülés a legtöbb erőfeszítést a tagjelölt országok helyi vállalataitól, valamint a nem európai tulajdonosi hátterű (amerikai, japán) cégektől igényli. Az európai tulajdonosi hátterű cégek helyi leányvállalatai a csatlakozásra felkészüléshez szakmai segítséget, vagy legalább is a felkészültség szükségességének üzenetét megkapják az anyavállalatuktól. A cégek azonban hajlamosak alábecsülni a felkészültség fontosságát és nehezen érzékelik, hogy a csatlakozásból származó előnyök és hátrányok egyenlege alapvetően rajtuk múlik” – tette hozzá Márkus Csaba, a Deloitte & Touche EU jogi szakértője.