Semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született európai bírósági döntésből a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatban - jelentette ki Daróczi Dávid kormányszóvivő. Szerinte azért nem lehet összehasonlítani a két jogszabályt, mert az alsó-szászországi VW-törvény arról szól, hogy egy állam egy egyedi szabályozással korlátozta a részvényesek jogait, így a szavazati jogát is. Ez bizonyult az EU szabályaival ellentétesnek.
Az Országgyűlés által 99 százalékos többséggel elfogadott magyar törvény viszont általános, számos társaságra vonatkozó jogszabály, amely éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.
Az Európai Bíróság kedden nyilvánosságra hozott ítélete értelmében Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit.
Az OMV mindenesetre örül
Az OMV osztrák olaj- és gázipari konszern véleménye szerint a VW-törvény ügyében született EU-bírósági döntés az ő álláspontját támogatja a Mol-lal kapcsolatban felvetett szavazatijog-korlátozás kérdésében.
Az OMV szóvivője, Thomas Huemer kijelentette, hogy a cége úgy ítéli meg, hogy az a bírósági állásfoglalás, miszerint a részvényesek szavazati jogának a korlátozása törvénytelen, párhuzamba állítható a Mol-lal szemben felvetett kifogással, nevezetesen "alátámasztja azt a nézetünket, hogy az olyasfajta szavazatijog-korlátozás, mint amilyen a Mol alapszabályzatában is szerepel, akadályozza a szabad tőkemozgást".
A szóvivő szerint a korlátozást nyilvánvalóan még azelőtt léptették életbe a Mol-nál, hogy a vállalatot privatizálták volna, így különösen érvényesnek tekinthető a párhuzam, ezért osztrák cég véleménye szerint a Lex Mol-ként ismertté vált magyar törvény szintén beleütközik az EU versenyszabályaiba.
