A Central European Business Centre (CEBC) és a Napi Gazdaság című napilap által szervezett konferencián a kormányfő hozzátette: a nagy elosztási csomagok olyan makrogazdasági kockázattal járnának, amelyek csökkentenék az ország versenyképességét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években a személyi jövedelemadó terhek csökkentésével, egy kisebb bruttó bérnövekedéssel magasabb nettó béremelés érhető el.

A kormányzat törekvései között központi helyen szerepel a beruházás- és az exportösztönzés - mondta Medgyessy Péter. Ezzel a vállalkozások számára biztosítanak lehetőséget a fejlesztésekre, az állami beruházásoknál pedig a nagy "presztízs beruházásokkal" szemben előnyben részesítik az infrastrukturális fejlesztéseket.

Medgyessy Péter szavai szerint a kormányzat gazdaságpolitikai törekvéseinek eléréséhez a monetáris politika megfelelő környezetet biztosít. Méltatta, hogy a gazdaságpolitika alapvető céljaiban nincs vita a jegybank és a kormányzat között.

Medgyessy Péter emlékeztetett, hogy "ellensége" volt a forint elmúlt 18 hónapban tapasztalt nagymértékű felértékelődésének. Hozzátette: azóta a kedvezőtlen folyamat lelassult és a cél, hogy a forint árfolyama reális értéket érjen el. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az első száz napban a kormányzat megtette a tovább már nem odázható lépéseket. - Elismerem, hogy ezek rövid távon jelentős költséggel jártak, ám hosszú távon mindenképpen a gazdaság versenyképességének növekedéséhez járulnak hozzá - szögezte le. A miniszterelnök szerint nyugodt lelkiismerettel vállalható a száznapos program. A kormányzat előtt álló fő feladatok közül az esélyteremtést és a képességek valóra váltását emelte ki. Megemlítette egyebek között a kockázati tőketársaságok, illetve kiegyenlítő alapok létrehozásának szükségességét.

Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett az egészségügyi rendszer reformja, illetve az adórendszer, valamint az önkormányzati rendszer reformja mellett. Hozzátette, hogy a fenntartható gazdasági növekedést csak a reformok mellett lehet elérni, ám elismerte, hogy egy kormányzati ciklus alatt csak egy, legfeljebb két ilyen nagyobb lépést vállalhat fel felelősséggel a kormány. A második száznapos programmal összefüggésben elmondta, hogy erőforrások szempontjából nem közelíti meg az első intézkedéscsomagét, ám újabb programcsomag meghirdetése biztosítja a feladatok teljesítésének számon kérhetőségét. Kritikával illette, hogy az elmúlt években nem volt számon kérhető, amit a politikusok tettek, és ezért elsősorban a társadalmi párbeszéd gyenge működése, a közmédia és a parlament gyengített kontroll szerepe volt a felelős.

A külföldi beruházókkal összefüggő kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a külföldi beruházók szempontjából nem az adókedvezmények kérdése az elsődleges. - A kiszámítható gazdaságpolitika, a transzparens állami döntések és a jogbiztonság határozzák meg elsősorban a külföldi beruházói döntéseket - tette hozzá. - Az uniós csatlakozással természetesen az uniós jogrenddel harmonizáló adókedvezményeket élvezhetik majd a beruházók, ám a megszerzett jogok nem csorbulnak - mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy elsősorban a magas hozzáadott értéket előállító fejlesztéseket kívánják ösztönözni. - Mint közember jól érzem magam, hiszen, amit vállaltunk azt teljesítettük, magánemberként azonban nem vagyok nyugodt - mondta. Hozzátette, hogy alapvető célja a társadalmi béke megteremtése, amihez várhatóan hosszabb időre lesz szükség.

LÁSZLÓ CSABA ÉRTÉKELÉSE

A 2003. évi gazdaságpolitikai célok közül a GDP 4-4,5 százalék közötti növekedését, a költségvetés hiányának csökkentését, az óvatos jövedelempolitikát és a decemberre 4,5 százalékra mérséklődő inflációt emelte ki László Csaba pénzügyminiszter a kormány első száz napjáról rendezett gazdasági konferencián hétfőn. A CEBC és a Napi Gazdaság közös rendezésében megtartott konferencián a pénzügyminiszter elmondta: jövőre a GDP-hez viszonyított adóterhelés egy százalékponttal csökken, ez mintegy 180 milliárd forint a gazdaságban maradó forrást jelent. Hozzátette, hogy az államháztartás idei 5,5-6 százalék körüli hiánya jövőre 4,5 százalékra, majd 2004-ben 3 százalékra csökkenhet. - A GDP az idén 3,5-4 százalékkal, jövőre 4-4,5 százalékkal növekszik, majd ezt követően 2004-ben a bővülés üteme 5 százalék fölé is emelkedhet - mondta. László Csaba méltatta, hogy az MNB-vel egyetértésben alakították ki a középtávú gazdaságpolitikai stratégiát. Fontos elemeként jelölte meg az infláció évi 1 százalékpontos csökkenését.

- A folyó fizetési mérleg hiánya az idén magasabb lesz a tavalyinál, ám a GDP-arányosan 3-4 százalék közötti deficit nem okoz finanszírozási problémát - hangsúlyozta a pénzügyminiszter, elismerve, hogy a hiány további növekedése nem lenne szerencsés. László Csaba hangsúlyozta, hogy a kormány gazdaságpolitikai fordulatot hajt végre. Kritikával illette az elmúlt másfél év laza jövedelempolitikáját, a versenyképességet rontó, 13-15 százalékos reálfelértékelődést, illetve a költségvetés hiányának nagymértékű növekedését.

A következő négy év gazdaságpolitikájának fő elemeként emelte ki a kiszámíthatóságot, a versenyképességet, az átláthatóságot és az infláció visszaszorítását, illetve a külső egyensúlyt nem veszélyeztető, fenntartható gazdasági növekedést. A magyar gazdaság számára fontos, hogy minél előbb csatlakozhasson az eurózónához és a kormány olyan gazdaságpolitikai stratégiát dolgozott ki, amelynek alapján 2007-ben Magyarország az eurózóna tagja lehet. László Csaba megerősítette, hogy az euró bevezetésére való felkészülés programját a jövő év közepére végleges formába öntik. Az uniós csatlakozással összefüggésben hangsúlyozta, hogy novemberben olyan kedvező uniós javaslatokat remél, amelyek biztosítják, hogy a magyar gazdaság már 2004-ben, a csatlakozás évében nettó haszonélvezője legyen a tagságnak. A pénzügyminiszter ugyanakkor a hiányosságok között említette, hogy máig sem alakult ki az EU-pénzek fogadására szolgáló intézményrendszer.

A 2003. évi gazdaságpolitikai lépések között említette a pénzügyminiszter az óvatos jövedelempolitikát. - A közszférában idén és jövőre jelentős jövedelemnövekedés valósul meg, ezért elsősorban a versenyszférában visszafogott béremelésekre van szükség - mondta, elismerve, hogy a versenyszféra bérmegállapodásait illetően a kormánynak csak moderátori szerep jut.

A strukturális reformok közül a pénzügyminiszter kiemelte a privatizáció újraindítását, a nyugdíjrendszer, illetve az egészségügyi rendszer reformját. Hozzátette: vissza kell állítani a magánnyugdíj-pénztári befizetések 8 százalékos mértékét, és a pályakezdők kötelező belépését a rendszerbe. László Csaba emlékeztetett arra, hogy már jövőre megkezdik a fix egészségügyi hozzájárulás csökkentését, vállalkozóbarát adórendszert alakítanak ki, javítanak az adóbehajtás hatékonyságán és biztosítják az állami források hatékonyabb felhasználását.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az államháztartás hiányának csökkentéséhez jövőre takarékoskodásra van szükség. A hiány leszorításában könnyebbséget jelent, hogy a kamatszint várható csökkenése miatt mérséklődnek az államadósság kamatterhei. Úgy vélte, hogy az előretekintő inflációhoz viszonyítva egy elfogadható, 3-4 százalékos reálhozam alakul ki. A kárpótlási jegyek bevonásával kapcsolatban László Csaba szeptember végére ígérte a végleges tárcajavaslatot. Elmondta, hogy Széchenyi-tervnek a kis- és középvállalkozókat támogató részét erősítik a jövőben

KOVÁCS KÁLMÁN ISMERTETTE AZ ÁTFOGÓ NEMZETI INFORMATIKAI PROGRAMOT

A magyar távközlési piacnak szüksége van a tőkebefektetésekre és a beruházásokra - mondta Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter a kormány első száz napjának tevékenységéről tartott előadásán hétfőn Budapesten. A miniszter elmondta: az informatikai befektetések elmaradása versenyhátrányt okozhat.
Ismertette az átfogó nemzeti informatikai program, a Neumann-program négy fő területének célkitűzéseit. Az úgynevezett e-demokrácia kérdéskörébe tartoznak azok a feladatok, amelyek az állami, az önkormányzati, a közigazgatási szerveket, civil szervezeteket kapcsolja össze a lakossággal. Az e-világ programjai biztosítják a kis- és középvállalkozások, az egyéni vállalkozások informatikai eszközellátását. Az e-generáció az iskolás korú fiataloknak szóló programokat tartalmazza, míg az e-sély a szociálisan hátrányos helyzetűek, az elmaradott területeken élők digitális eszközökhöz jutását támogatja.
Kovács Kálmán hangsúlyozta: az elektronikus szolgáltatások kínálatában a kormányzatnak élen kell járnia, amihez szorosabb együttműködésre van szükség a tárcák között.
A miniszter elmondta, hogy a hírközlési törvény számos ponton módosításra szorul. A tervek szerint a jogszabályt két lépcsőben módosítják: az idén ősszel a törvénynek a piaci versenyt segítő szakaszait alakítják át, az év végén pedig az EU-harmonizáció érdekében szükséges változtatásokat hajtják végre.

Forrás: MTI