Ezt Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi ülésén. Erre az ad fedezetet, hogy az áfát nem 15 százalékról 20 százalékra, hanem 17, illetve 23-ra emelnék. Az ebből adódó 30 milliárd forint körüli többletbevétel szolgál arra, hogy ne kelljen emelni 1,5 százalékra a munkavállalói járulékot. A kormány eredeti elképzelése szerinti forma, miszerint 15-ről 20 százalékra emelték volna az áfát, 175 milliárd forintos többletbevételt jelentene. Az újabb változat ezen felül eredményezne 30 milliárd forintot.
Azt, hogy ne a 15 százalékos áfát emeljék 20 százalékra, hanem a 15 és a 20 százalékot emeljék kis mértékben, a munkáltatói és a munkavállalói oldal javasolta az egyeztetés során.
Aránytalan terhek
A szakszervezeteknek viszont mindez nem volt elegendő, szerintük az államháztartás egyensúlyát javító intézkedések aránytalanul nagy terhet jelentenek a munkavállalóknak, a lakosságnak, ezért ezeket elutasítják. Wittich Tamás, a szakszervezeti oldal szóvivője elmondta: a 6 országos szakszervezeti konföderáció csütörtökön értékeli a kialakult helyzetet, döntenek arról, milyen módon adjanak nyomatékot véleményüknek.
A kormány el tudja fogadni
Katona Tamás az ülésen a szociális partnerek több más korábbi kéréséről is úgy nyilatkozott, hogy azok teljesíthetők. Ezeket azzal terjeszti a kormányülés elé, hogy a javaslatokat fogadja el a kormány. A kormány el tudja fogadni, hogy a házipénztárnál az éves árbevétel 0,8 százaléka alatti mérték adómentes legyen, napi átlagos értékben pedig 300 ezer forint legyen az adómentes érték. Elfogadhatónak tartja azt is, hogy a házipénztáradót költségként lehessen elszámolni a társasági adóban. Ugyancsak méltányolta a kormányzati oldal azt a kérést, hogy a különadó adóalapjának kiszámítása miatti év közi zárásnál ne kelljen auditálni a mérleget.
Katona Tamás teljesíthetőnek nevezte azt is, hogy a különadónál a mezőgazdasági vállalkozásokra vonatkozóan eltérő adóelőleg fizetési szabályokat határozzanak meg. Vállalható továbbá az államtitkár szerint, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakba történő munkáltatói befizetések adómentesen nyújtható határértéke elérje a minimálbér 50 százalékát. Ugyancsak elfogadhatónak nevezte a kormány képviselője, hogy az elvárt adó számítási alapja ne tartalmazza a közvetített szolgáltatást és az anyagköltséget, mivel ez elsősorban a termelő vállalkozásoknak előnytelen. Teljesíthetőnek látszik az is, hogy a kis értékű ajándékra vonatkozó szabályozást fenntartsák.
Tételes ellehetetlenítés
Horváth Gábor, a munkáltatói oldal szóvivője az ülésen elmondta: az egyensúlyt javító intézkedésekkel egyetértenek, de azok több eleme továbbra is elfogadhatatlan számukra. Különösen az, hogy az adóemeléseket év közben kívánja alkalmazni a kormány. Ez ellehetetleníti a tervezést. Különösen kedvezőtlen számukra, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulást - bár azt régóta ígéri a kormány - az idén sem szüntetik meg. Ez rendkívül kedvezőtlen az alacsony átlagbér színvonalú szakmákban - mutatott rá. A szóvivő kiemelte, hogy elfogadhatatlan számukra az a mód is, ahogy a kormány a kétszeres minimálbér után kívánja kötelezővé tenni a járulékfizetést.
Ezzel kapcsolatosan Katona Tamás azt mondta, hogy 1 millióan fizetnek csupán a minimálbér után járulékot, és ez teljesen lehetetlen helyzet. Az 1 millióból 600 ezer a vállalkozó és 400 ezer a munkavállaló. Becsléseik szerint az 1 millió minimálbér után járulékot fizető személyből csak 300 ezer az, akinek a jövedelme nem több a minimálbérnél. Az államtitkár szerint ezért elengedhetetlen, hogy a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetésre vonatkozó javaslatukat fenntartsák.
