A kis- és középvállalati konjunktúra-index augusztusban 50,7 százalékra emelkedett az Ecostat felmérésében. A hazai vállalkozások rövid távú üzleti várakozásait összegző mutató a májusi mélypont után növekedett, negyedév alatt értéke több mint tíz százalékponttal emelkedett. Az index tíz hónap után újra az 50 százalékos határérték fölé került, vagyis a bizalmi felmérésben, ha szerény mértékben is, de többségbe kerültek az optimista üzleti várakozások.
A hazai tulajdonú vállalatok augusztusi várakozásaiban a nemzetközi konjunkturális környezetben sikeresen teljesítő magyar gazdaság eredményeinek elismerése jutott kifejezésre. Az első félévben a gazdaság növekedése átlagosan 3,5 százalékot ért el az év közepére erősödő élénkülés mellett. Az ipari termelés az első fél évben jelentős havi ingadozás mellett átlagosan 6 százalékkal bővült, az ipari export dinamikája megközelítette a tíz százalékot. A reálgazdasági konjunktúra fennmaradására utal a belföldi értékesítések 3,2 százalékos növekedése, amely az elmúlt években stagnált, esetenként csökkent.
A KKV szektor expanzióját a belföldi piac élénkülése és a szomszédos országok növekvő importkereslete segíti. A multinacionális vállalatok fokozódó külpiaci aktivitása, a beszállítói lehetőségek bővülése, a versenyképesség javítását igényli.
A gazdaságkutatók előrejelzése szerint jó esély van arra, hogy Európa vezető gazdaságai a globális konjunktúra hatására a következő hónapokban kilábaljanak az elhúzódó depresszióból. A nemzetközi kereskedelem dinamikus bővülését sem a magas olajárak, sem a terrorista fenyegetettség nem tudta lefékezni. Az euró gyengülése segíti a valutaközösség országainak külpiaci aktivizálódását.
A kedvezően változó makrogazdasági környezetben a hazai vállalatok működési feltételrendszerük javulásával számolnak. A kidolgozás és egyeztetés szakaszában lévő, ciklusokon átívelő Nemzeti Fejlesztési Terv több fejezete (a versenyképesség javítása, az adóreform, a KKV-k állami támogatása) a hazai vállalkozások gazdasági fellendülését hivatott hosszú távon megalapozni.
Augusztusban a kis- és középvállalkozások több mint egyharmada a nemzetgazdaság kilátásait javulónak értékeli. A pesszimista várakozások aránya július óta több mint tíz százalékkal csökkent, mértéke 27 százalék. Saját vállalkozásuk jövőbeni helyzetét a cégek derűlátóbban ítélik meg. A 2006. februárig terjedő időszakban a gazdálkodás feltételeiben javulással számol a KKV-k 37 százaléka, változatlansággal 38 százalékuk. Augusztus hónapban számottevően emelkedett azoknak a cégeknek a súlya, amelyek reális esélyt látnak az év utolsó hónapjaiban teljesítményük növelésére. A fejlődésükben bizakodó cégek csoportja a júliusi 27 százalékról 37 százalékra nőtt. A kis- és középvállalati szektor versenyhelyzete fokozatosan javul, a tőkeáramlás és a piaci offenzíva erősödése viszont kiélezi az értékesítési pozíciókért folyó vetélkedést. A következő egy évben a KKV-k egyharmada számol tevékenységi körében olyan mértékű versennyel, amely cége piaci helyzetét alapvetően megingatná. Új, tőkeerős versenytárs megjelenésével a júliusi 38 százalékkal szemben a cégek 46 százaléka számol. A beszállítói lehetőségek várhatóan bővülnek, legutóbb a cégek egyharmada ítélte reális esélynek a nagyvállalatokkal kiépíthető együttműködést.
Rövid távon a hazai tulajdonú vállalkozások a termelés alapvető feltételeiben jelentős elmozdulást nem várnak. Egy évvel az uniós csatlakozást követően az integráció összességében kedvezőnek ítélhető, a cégek többsége igyekezett alkalmazkodni az új feltételekhez. A fizikai határok megszűnésével járó éleződő verseny a felkészültebb, "életképesebb" vállalkozásokat beruházások indításán keresztül gyorsabb felzárkózásra sarkallta. A belföldi fogyasztásra építő szektor számára kedvező, hogy idén bővül a lakossági vásárlóerő, májusban a bérek reálértéke 7,1 százalékkal volt magasabb a bázisnál. A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi hónapokban élénkült.
A hazai KKV-k szerint tevékenységük bővítését a belföldi kereslet alacsony szintje akadályozza. A fejlődést gátló tényezők között előtérbe került az éleződő verseny, nem változott a gazdasági környezet bizonytalanságát illető kritika. A vállalatok széles köre (40-48%-a) rövid távon készletállománya szinten tartásával számol, több mint egyharmaduk saját előállítású készleteinek növelését tervezi. A vásárolt készletek állományában 18 százalékról 37 százalékra nőtt a készletnövelést tervező cégek aránya. Az anyagkészletek leépítését fontolgató vállalkozások köre nem változott, 23 százalék. Az év utolsó harmadában és 2006 első két hónapjában javuló belföldi kereslettel számol a cégek 30 százaléka. A vállalkozások fele nem kalkulál érdemi változással, 22 százalékuk helyzete romlását feltételezi a hazai piacain. Az exportpiacok megítélésében valamivel optimistábbak a cégek. Külpiaci lehetőségei bővülését a júliusi 4 százalékkal szemben 13 százalékuk várja, stabilitást feltételez 68 százalékuk.
#page#
(Folytatás)
A kormány bevezetésre tervezett intézkedései között az általános forgalmi adó csökkentése szerepel, ami az átfogó adóreform egyik eleme. Az adókulcsok mérséklése a cégeknél bevételnövekedést közvetlenül nem eredményez, a termékek és szolgáltatások fogyasztói árának csökkenése viszont forgalomnövelő hatással járhat. A vállalatok gazdálkodása szempontjából kedvező az infláció mérséklődése és az alapkamat-csökkentés. A költségek növekedését, a jövedelmezőség romlását eredményezheti az üzemanyag- és energiaárak emelkedése.
A hazai kis- és középvállalatok 18 százaléka számol likviditási helyzetének rövid távú javulásával. A cégek 62 százaléka a pénzellátás változatlanságával számol. A finanszírozási nehézségeket a cégek banki hitelfelvétellel, vagy fejlesztéseik későbbi megvalósításával, vagyontárgyaik étékesítésével tervezik megoldani.
A globális konjunktúra és a bővülő uniós támogatások hatására a gazdálkodó szervezetek lassan két éve aktív beruházási, fejlesztési tevékenységet folytatnak. A magyar kis- és középvállalatok technológiai színvonala azonban még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.
Augusztusban a kis- és középvállalati kör beruházási hajlandósága 54 százalékra javult, ezzel a májusig tartó tendenciacsökkenés pozitív fordulatot vett. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre 71 százalék. A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között augusztusban csökkent a szerepe a magas hitelkamatoknak. Első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet, ettől alig elmaradva második a jövőt övező bizonytalanság. A szektor kapacitásainak kihasználtsága a következő hat hónapban kedvezően változik. A cégek 44 százalékánál megfelelő termelési háttér áll rendelkezésre, 56 százalékuknál leköthető kapacitások találhatók.
A júliusi 3,7 százalékos, egy évre visszatekintő inflációs mutató kedvezőbb az elemzői várakozásoknál. Az árindex minimális csökkenését (júniusban 3,8% volt az éves infláció) a tejtermékek és húsféleségek, az idényáras élelmiszerek és bizonyos iparcikkek árcsökkenése eredményezte, ami kompenzálta a benzin- és gyógyszerárak emelkedését. A hektikus ármozgású termékek hatását kiszűrő maginflációs mutató 1,6 százalékra, történelmi mélypontjára csökkent.
Augusztusban a kis- és középvállalatok éves inflációs prognózisa 5,4 százalék, jóval magasabb a reálisan várható tényadatnál. A decemberre szóló, 12 havi árindex becslésekor -0,6 százalékos korrekciót hajtottak végre a vállalkozások, a pénzromlás mértékét 5,0 százalékban jelezték. A termelői árak növekedéséről szóló előrejelzés július óta nem változott, 2,4 százalék.
