A hazai innovációs rendszer dinamizálásában a leghatékonyabb támogatási irányt a kis- és középvállalkozások és közülük is különösen a technológia-intenzív, gyors növekedési potenciállal rendelkező cégek innovációs  képességének az erősítése jelenti. 

Az eddigi és a jövőbeni intézkedésekkel ezért az innovatív  kkv-k szellemi tulajdonvédelmének elősegítését, a tudásközvetítő spin-off szervezetek kialakulásának és tevékenységének ösztönzését, a technológiai, valamint piaci inkubáció erősödését és a kkv-k tőkefinanszírozásának javítását kívánja elérni a GKM, minthogy ezektől várható az érintett vállalkozói körre nézve a legnagyobb hatás. 

Pályázatok, programok

A GKM az innovatív, technológia-intenzív kkv-k fejlesztését szolgáló intézkedései részeként egy évvel ezelőtt az ún. egyetemi programmal fontos új lépést tett. Kidolgozását az a tény motiválta, hogy Magyarország versenyképességét  az EU országok többségéhez  hasonlóan hátrányosan érinti az ún. kutatási paradoxon, vagyis az, hogy az alapkutatások színvonalától és eredményességétől lényegesen elmarad a kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása, nem kis mértékben az ehhez szükséges intézményrendszer fejletlensége miatt. Ennek orvoslására készült a program, amely az egyetemekből kiváló, azok szellemi eredményeit hasznosító ún. spin-off vállalkozások létrejöttét ösztönzi.  A program első fázisában (2003. őszén) pályázatot hirdetett meg a tárca az egyetemi bázison létrehozandó innovációs, tudományos központok modelljeinek kidolgozására.

 A program öt nyertes pályázója: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az Informatikai Tudományos és Innovációs Központ működési modelljének kidolgozásához kapott támogatás. Az Országos Gyógyintézeti Központ - a Raoul Wallenbergről elnevezendő Biotechnológiai Tudományos Központ modelljét dolgozta ki, a Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem a Környezetgazdálkodási Tudományos Központ modelljével, a Debreceni Egyetem - az Agrárgazdasági Tudományos Centrum modelljével, a miskolci székhelyű COMTRANS Kft. pedig az  Informatikai Központ modelljével nyert támogatást.

Az öt Tudományos Központ működésének eredményeként a tudásközpontokból a vállalkozói szférába irányuló tudásáramlás gyorsaságának,  hatékonyságának  javulása várható. 

 A program második lépcsőjét az Innovációs és Tudományos Központok kialakítása, tevékenységi körük és szolgáltatásaik fejlesztése című SMART-2004-6 pályázat jelenti, amelyet 2004 elején hirdette meg a GKM, és amelyre a  már működő innovációs és tudományos központok jelentkezhettek. A pályázatra a Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatból állt támogatási keretrendelkezésre; a tudásközpontok az infrastruktúrájuk fejlesztéséhez, az ehhez szükséges gép- és műszerberuházásokhoz pályázhattak támogatásra, ha vállalták, hogy a betelepülő, technológia-intenzív kkv-knak  kedvező infrastrukturális és szolgáltatási feltételeket biztosítanak. A pályázatra beérkezett anyagok minősítése és annak miniszteri jóváhagyása 2004. szeptember végén történt meg. Három pályázó nyert el  támogatást:

- az Országos Gyógyintézeti Központ az általa a program előző fázisában megtervezett nemzetközi színvonalú, egyetemi bázisú, humán biotechnológiai innovációs központ kialakításához,

- az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Kémiai Tanszékcsoportja a rendelkezésére álló műszerpark korszerűsítéséhez és egy szerkezetkutató központ létrehozásához,

- az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Rt. az infrastruktúrájának fejlesztéséhez, és az InfoPark Inkubátorház működtetésének beindításához.

Ezen pályázat eredményeként javul, bővül a nyertes tudományos központok által a kkv-k részére biztosított technológiai támogatás, az "inkubáció", s ezáltal javul ezek versenyképessége.  

A kkv-k piaci kockázatát enyhíti a GKM legújabb, a  kis- és középvállalkozások találmányainak külföldi bejelentését  támogató pályázata. A tudás-alapú árucikkekben az előállítóik innovációs fejlesztőmunkája folytán igen jelentős értéktöbblet rejlik.  A gyártó vállalat azonban csak akkor képes realizálni ezt az értéktöbbletet, ha megszerezte az árucikk iparjogvédelmi oltalmát; ellenkező esetben a tőkeerős külföldi versenytársak lemásolják ezeket az  árucikkeket,  és maguk fölözik le annak piaci hasznát. Mivel a külföldi iparjogvédelmi oltalmak megszerzésével és fenntartásával járó költségek gyakran meghaladják a hazai kisvállalkozások teherviselő képességét, ez utóbbi forgatókönyv sajnos nem ritka.   A GKM pályázata a külföldi szabadalom megszerzésének és fenntartásának költségeihez, valamint a szabadalmak piaci bevezetéséhez nyújt támogatást a kkv-k részére, amivel éppen ezen  a kritikus ponton segíti át a vállalkozásokat, és lehetővé teszi, hogy a tudás-alapú árucikkeik  révén javítsák versenyképességüket.

A GKM új pályázatának - mely, már megtalálható és a mellékletekkel együtt letölthető a www.gkm.hu címen - célja  a hazai kkv-k kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének elősegítése, technológiai fejlesztéseik támogatása, versenyképességük növelése, export lehetőségeik bővítése.