A kormány programjában kiemelt szerepet kapott a területfejlesztés, amely egyfelől a társadalmi szolidaritás jegyében az esélyteremtés programjaként kiterjed a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás és a közigazgatás modernizációja egymást erősítő programja keretében célul tűzte a régiók és a kistérségek megerősítését. Az intézkedések egyértelműen deklarálják, hogy a kormány a térségi felzárkóztatás céljait összkormányzati feladatnak tekinti, ezért célul tűzte ki a források koordinálását, és ehhez felhatalmazást kapott az Országgyűléstől a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati céljainak és eljárási szabályainak összehangolására, a hét hátrányos helyzetű megye felzárkóztatását az ágazati források részleges decentralizációjával is biztosítja.

A kormány területfejlesztési politikája a térségi hangsúlyokat a régiók és a kistérségek szerepének megerősítésére helyezi.
A régiók megerősítését – az Európai Unió decentralizációra és szubszidiaritásra épülő regionális politikáján túlmenően – a gazdasági növekedés elősegítésének, a versenyképesség javításának igénye indokolja. A régiók feladata a társadalmi és gazdasági adottságokon alapuló, a sajátosságokra épülő fejlesztési stratégiák kialakítása és azok megvalósítása különféle fejlesztési programokon keresztül. Stratégiájuk megvalósítása érdekében összehangolják a különböző fejlesztési célokat és ösztönzik a projektek kidolgozását, szervezik azok megvalósítását. Mindezek érdekében 2003-ban feladataik kiteljesítéséhez jelentős forrásokat biztosít a kormányzat.

A kistérségek a fejlesztéspolitika másik alapvető pillérét képezik. A kistérség az önkormányzati és a térségi gazdasági együttműködés optimális térbeli kerete, mivel a kistérségek belső differenciáltságuk ellenére viszonylag homogén érdekrendszerrel rendelkeznek, a helyi közösségek számára még áttekinthető nagyságrendet jelentenek, ebből is következően a térségi identitás ezen a szinten a legerősebb. A térségi társadalmi, gazdasági és infrastrukturális különbségek elemzése kistérségi szinten mutat szignifikáns különbségeket - kimutatja az országon, illetve a megyéken belüli hátrányokat és előnyöket, ugyanakkor túllép a lokalitás torzításain. A hátrányos helyzetű térségek legpontosabban kistérségi szinten jelölhetők ki, ezért a felzárkóztatási programok címzettje az Országgyűlés által meghatározott kritériumok alapján kiválasztott 94 hátrányos helyzetű kistérség (itt él a népesség 1/3-ra), illetve ezen belül kiemelten a legsúlyosabb helyzetben lévő 42 kistérség.

A 2003 évi költségvetés a területfejlesztési célú források esetében a támogatások jelentős részét e hátrányos helyzetű kistérségek számára biztosítja. Jövőképünkben a stratégiai programozás alapvető fontosságú színtere a régió, a felzárkóztatást szolgáló fejlesztések esetén pedig a kistérség. Mindebből következően a megyék feladatai a jövőben inkább az önkormányzati fejlesztésekhez kötődnek, ezt szolgálja a területi kiegyenlítő támogatás (TEKI) és a céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE).
A területfejlesztés eszközrendszere igen kiterjedt, összkormányzati jellegéből fakadóan a közvetlenül e célt szolgáló eszközök mellett nagyon jelentős a közvetett eszközök szerepe.

A területfejlesztés közvetett eszközei közé tartozik a térségi adókedvezmények rendszere a társasági adótörvényben, az ágazati politikák keretében nyújtott speciális térségi támogatások (többletnormatívák a hátrányos helyzetű településeken), az ágazati célelőirányzatok területi preferenciái, a 7 hátrányos helyzetű megye többlettámogatása, a többlettámogatások biztosítása a hátrányos helyzetű kistérségekben.

A kormányzat eszközrendszere, forrásai nem bővíthetők korlátlanul. Ezért különös jelentősége van a meglévő források összehangolt felhasználásának, a területfejlesztési célok megvalósulása nyomon követésének.
A területfejlesztés közvetlen eszközei 2003-ban számos új elemmel gyarapodnak. Forrásaik a költségvetési támogatások tekintetében is bővülnek 2002-höz képest. Az új szemléletű költségvetés – ami a fejlesztéspolitika vonatkozásában igen jelentős lépés a beruházások és a támogatási döntések időigénye miatt – a tárgyéven túl biztosított 50+20% kötelezettség vállalással nagyobb volumenű beruházások elindítását teszik lehetővé.

A Kormány az “Esélyt a jövőnek!” program keretében a Kistérségi Támogatási Alap (KITA) létrehozásával 1 milliárd forintot biztosít a területi különbségek csökkentésére. A KITA forrásait 2002-ben a területfejlesztési célelőirányzat biztosította, 2003-ban önálló előirányzatként hozta létre az Országgyűlés.

Az Alapra 2002. december 1. és 13. között lehetett pályázatokat beadni. A rövid idő ellenére óriási érdeklődést tapasztaltunk az önkormányzatok és a vállalkozások részéről a pályázat iránt. Összesen 636 pályázat érkezett.
A decemberben végzett értékelés szerint 352 pályázat volt elbírálásra alkalmas és mindössze 10 pályázatot javasolt a Magyar Államkincstár elutasításra, amik nem feleltek meg a követelményeknek. 274 pályázat esetében még nem telt le a hiánypótlásra biztosított határidő, de vélhetően hasonlóan jó a megfelelő pályázatok aránya. Mindez a kistérségi megbízottak projektgeneráló és figyelemfelhívó szerepének sikerét is jelzi. Közreműködésük nélkül ekkora érdeklődést nem sikerült volna elérni. A legtöbb pályázat Szabolcs-Szatmár–Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékből érkezett.

A pályázatokat Szakértői Bizottság értékeli előre elfogadott értékelési szempontok alapján. A Bizottság elfogulatlan munkáját jelzi, hogy tagjai pártatlansági, összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot írtak alá. A január végén várható döntés nyilvánosságáról a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal gondoskodni fog.
Végül szeretném bejelenteni - mondta Szaló Péter -, hogy január 21. és 23. között Magyarországra látogat G. Storace úr, Lazio tartomány elnöke. A Rómát körülvevő, fejlett gazdaságáról ismert régió elnöke 200 gazdasági szakemberrel látogat hazánkba és találkozik a kétoldalú együttműködésben érintett miniszterekkel. Storace elnök úr és dr. Nagy Sándor államtitkár úr előadást tart a Lazio tartomány által szervezett konferencián a magyar régióknak és területfejlesztési szakembereknek a régiók jövőbeli feladatairól az Európai Unióban.