A gépipar gyártási ágai közül 2002-ben az ipari termelés 24,4 %-át a villamos gép, műszer-gyártás, 13,1 %-át a közúti jármű- és járműalkatrész-gyártás és 5,1 %-át a hagyományos gép, berendezésgyártás adta.
Bár a világpiaci helyzet még mindig bizonytalan és emiatt hullámzik az iparág termelési értéke, ennek ellenére az év során mindhárom gyártási ág teljesítményében javuló trend tapasztalható. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2002-ben továbbra is kiemelkedő volt a gép, berendezésgyártás termelésnövekedése (132 %), a minimális növekedést mutató járműgyártás (101,1%) mellett javult a villamos gép, műszer-gyártás teljesítménye (104,8 %).
A gépipari szakágazatok bruttó termelésének volumenindexeit az alábbi ábra mutatja.
A gépipari gyártási ágak helyzete
Az ipari termelés közel egynegyedét képviselő villamos gép, műszer-gyártáson belül az előző évhez képest az ipari átlagnál jobb teljesítményt nyújtott az elektronikai alkatrészgyártás (108,3 %), az ipari híradástechnikai termékek gyártása (111,5 %) és a híradástechnikai fogyasztási cikkek gyártása (118,2 %). A decemberi jelentős javulás (290,5 %) ellenére a számítógépgyártás volumenindexe az év egészére várhatóan 85 % alatt maradt. A műszergyártás termelése az előző évhez képest közel 10 %-kal csökkent. A műszergyártás viszonylag alacsony termelési értéke miatt már a kismértékű termelés-visszaesés is jelentős volumenindex csökkenést eredményez.
A feldolgozóipar és ezen belül a gépipar második legnagyobb súlyú ágazata a járműgyártás. Az ágazatot 2002-ben nem jellemezte az egyenletes teljesítés. Voltak ugyan kiemelkedő teljesítményű hónapok (pl. július, szeptember vagy november), de azokat általában hullámvölgy követte (pl. augusztus, október, december). A legkiemelkedőbb eredmények novemberben születtek az ágazatban, mind folyóáron, mind a volumenindex tekintetében. Neves elemzők a világgazdaság bizonytalanságai miatt a járműipar látványos, pozitív elmozdulását 2003. II. félévre jelzik.
A gép, berendezésgyártás viszonylag kisebb súlyú ágazat, az ipari átlag felett teljesített egész évben. Termelése 32%-kal, exportja 48,6%-kal, belföldi értékesítése 13,3%-kal volt magasabb az előző évinél. A termelésnövekedés volumenindexe az egész év során kiemelkedő volt a mezőgazdasági gépek gyártásában, ahol az éves termelési volumenindex 170 %, az exporté 162,4 % és a belföldi értékesítésé 189,2 %. A mezőgazdasági gépek mellett továbbra is a mechanikai erőgépek, energiaközlő berendezések termelése volt kiemelkedően átlagon felüli. Az ágazaton belül a decemberi magasabb termelési volumenindex érték (156,5 %) ellenére, az év egészére vonatkozóan alacsony növekedést (102,8 %) ért el a háztartási villamos készülékek termelése.
Az iparra vonatkozó szabályozási kérdések
Az Unióhoz történő csatlakozás az ipar számára további feladatokat hoz magával. Az állami szervek jogharmonizációs tevékenysége eredményeképpen a kiemelkedő fontosságú, a termékek biztonságát szabályozó, a CE megfelelőségi jelölést előíró ún. új megközelítésű irányelvek magyar jogszabályként való bevezetése a GKM kompetenciájába tartozó területeken megvalósult. Ez annyit jelent, hogy a gépek, a villamos berendezések, a nyomástartó berendezések, a polgári célú robbanóanyagok, a játékok, az elektromágneses összeférhetőség (EMC) a robbanásbiztos berendezések területein az európai követelmények szerint lehet a hazai piacon is a termékeket forgalomba hozni.
Az új jogszabályok működéséhez szükséges intézményi rendszer rendelkezésre áll, illetve fejlesztése folyamatosan történik. A rendeletekhez kapcsolódó harmonizált európai szabványok bevezetése biztosítva van. A jogszabályokhoz a vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölése folyamatosan történik.
Az új jogszabályok érvényesülésének fontos eszköze a hatékony piacfelügyelet, amelynek az állampolgárok biztonsága érdekében az EU különösen nagy jelentőséget tulajdonít. Folyamatban van egy twinning projekt a piacfelügyelet megerősítése érdekében. Hazánkban a piacfelügyeleti hatóságok működnek, a fejlesztés célja az együttműködés, az információáramlás javítása, az európai információs rendszerekbe való bekapcsolódás megvalósítása.
A szabványosítás területén kiemelkedő esemény volt, hogy 2003. január 1-jétől a Magyar Szabványügyi Testület teljes jogú tagsága valamennyi európai szabványügyi szervezetben megvalósult. Ehhez teljesíteni kellett az európai szabványok legalább 80%-os bevezetettségét, a szabványok kötelezőségének megszűntetését és a szabványok szerzői jogi védelemben részesítését. A teljes jogú tagsággal új kötelezettségek és lehetőségek járnak együtt, valamennyi európai szabványt be kell vezetni nemzeti szabványként, és részt kell venni az európai szabványalkotási folyamatban. A szabványalkotásban való aktív részvétel lehetőséget teremt a magyar érdekek képviseletére.
A tárca nagy energiát fordít a gazdaság szereplői, főleg a KKV-k felkészítésére, Európa füzetek címmel kiadvány sorozat készült az ITDH Euro Info Központjával közösen az új megközelítésű irányelveket harmonizáló magyar rendeletek alkalmazásáról, amelyet az ország nagyobb városaiban megrendezésre kerülő szeminárium sorozat egészít ki.
