A fiatalok zsebében több pénzt cincog?

A lakosság mintegy fele, 46 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest - állapította meg saját vizsgálata alapján az Ecostat.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Meglehet, a választások előestéjén szokott volt javulni a lakosság bizalmi mutatója, legalább is erre lehet következtetni az Ecostat konjunktúra-indexéből, s a kapcsolódó megállapításokból. Az elemzők érvelése szerint ugyanis a bizalmi mutató utoljára 2002 első három negyedévében volt a jelenleginél kedvezőbb. Az Ecostat lakossági konjunktúra-indexe 2005 negyedik negyedévében 45,5 százalék, ami figyelemre méltó növekedés a harmadik negyedévi értékhez képest. A konjunktúraindex javulásában valamennyi összetevő pozitív szerepet játszott mindegyik részindex, értéke növekedett.

A hosszú távú tendenciákat értékelve megállapítható, hogy a lakosság bizalmi mutatója 2003 második felétől javuló tendenciát követ, a kisebb ingadozások jórészt a gazdasági konjunktúra és a közhangulatot befolyásoló események függvényei. A hosszú trend, valamint a kedvező gazdasági előrejelzések alapján 2006 első felében a lakossági bizalom további javulásával számolunk.

A háztartások anyagi helyzetének értékelése rendkívül stabilnak bizonyult az elmúlt időszakban. A negyedik negyedévi felméréskor is a közepesnél valamivel rosszabbnak tartották háztartásuk anyagi helyzetét. A kapott 47 pontos átlagérték gyakorlatilag megfelel a korábbi felmérésekből kapott eredményeknek. A vélemények jól tükrözik a társadalom helyzetét. Legkedvezőbben a fiatalok, a diplomások, a csak aktív keresőkből, továbbá az aktív keresőkből és tanulókból, illetve gyerekekből álló családok értékelték háztartásuk anyagi helyzetét. Az értékelések átlaga ezekben a csoportokban meghaladta a közepest. A novemberi felmérésben a háztartások mintegy hattizede értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 20 százalékuk rossznak, további 4 százalékuk nagyon rossznak. A családok 15 százaléka háztartásának anyagi helyzetét jónak minősítette.

A lakosság mintegy fele, 46 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, 18 százalékuk számolt be javulásról, és közülük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. A háztartások egyharmadának (34%) romlott az anyagi helyzete, közöttük 9 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 44 pont adódik, ami 3 ponttal kedvezőbb, mint az augusztusban mért érték, ez az elmúlt másfél év legkedvezőbb eredménye. Az augusztusi és a mostani eredmény alapján valószínűsíthető, hogy május óta fokozatosan javult a lakosság bizalma és közérzete.

A háztartások 2005 végén is pozitívabb várakozásokkal fordulnak a jövő felé, mint ahogy az elmúlt évüket látták. A vélekedések 100-fokú skálára transzformált átlaga, az utolsó negyedévben 50 pont volt, 4 ponttal kedvezőbb az augusztusi értéknél. Az év első feléhez viszonyítva a lakosság optimistább lett. Az év közepén jelentkező kedvező trendek folytatódtak 2005 utolsó negyedévében, hatásukra a jelenlegi helyzet megítélése optimistább, mint az elmúlt két évben bármikor, hasonló eredményt 2003 májusában mértünk. A lakosság szűk egynegyede tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartása pénzügyi helyzete: közülük 7 százalék jelentős mértékű, 16 százalékuk mérsékelt romlástól tart. Összességében az optimista háztartások aránya magasabb - még ha várakozásaik kevésbé erőteljesek is - mint a pesszimistáké. A háztartások 25 százaléka kis mértékű javulást vár háztartása pénzügyi helyzetében. Stabilitásra háromtizedük számít, a bizonytalanok aránya 19 százalék.

A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2005 negyedik negyedévében - saját bevallásuk szerint - 163 762 forint volt. Ennek alapján az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem elérte a 64 880 forintot. (Az összegek tájékoztató jellegűek. A vizsgálat célja nem is az abszolút összegek precíz meghatározása volt, hanem az egyes időpontokban a különböző anyagi helyzetű csoportok elkülönítésére, illetve a tendenciák megállapítására törekedtünk.)

#page#

A háztartások által a makrogazdasági helyzet elmúlt évi változásának értékelésére ez alkalommal adott 42 pontos átlagérték a százas beosztású skálán 5 ponttal haladja meg az augusztusi és 10 ponttal a májusi értéket. A mutató legutoljára 2004 júniusában állt ehhez az értékhez a legközelebb. Akárcsak saját helyzetük esetében, az ország adottságainak megítélésekor is kedvezőbb értékeléseket adtak a háztartások, mint az év korábbi hónapjaiban. Ezzel együtt a válaszok összességében továbbra is negatív megítélést tükröznek. A háztartások négytizede látja úgy, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban, 25 százalékuk kisebb, 16 százalékuk jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást a lakosság egynegyede tapasztalt az ország helyzetében. A háztartások további 25 százaléka úgy látja, hogy nem történt említésre méltó változás a hazai gazdasági helyzetben.

A jövő megítélésében lényegesen derűlátóbbak a háztartások, mint a múlt értékelésében, több mint egyharmaduk optimista, 32 százalékuk kisebb mértékű javulást prognosztizál. A pesszimisták összességében kevesebben vannak, mint az optimisták, az ő körükben viszont sokkal többen számítanak lényeges változásra az ország gazdasági életében. A válaszadók egynegyede gondolja azt, hogy 2006 novemberében rosszabb helyzetben lesz az ország, mint 2005 végén volt.

A lakosság 14 százaléka kisebb, 9 százaléka nagyobb mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására minden ötödik válaszadó számít. Az értékelések transzformált átlaga 52 pont, ami már a pozitív várakozások enyhe túlsúlyára utal és kedvezőbb, mint az elmúlt egy évben bármikor volt.

A konjunktúraindex több elemének javulásával párhuzamosan a lakosságnak a munkanélküliség növekedésétől való félelme is csökkent. Ez vélhetően összefügg a kormány foglalkoztatás-bővítő intézkedéseinek bejelentésével. A háztartások 43 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését 23 százalékuk várja a következő évre. A lakosság egyharmada a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 10 százalékuk az állástalanok számának lényeges növekedésétől tart. A munkanélküliek arányának csökkenésében a családok 23 százaléka bízik. 24 százalékuk véli úgy, hogy a foglalkoztatásban nem történik érdemi változás a következő évben. A véleményeket 100-fokú skálán összesítve 58 pontos átlag adódik, ami kedvezőbb, mint a tavaly november óta kapott bármely negyedévi eredménynél.

A háztartások 55 százaléka megbecsülte, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók átlagosan 6,5 százalékos pénzromlásra tippeltek, elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Továbbra is jellemző, hogy az infláció előrejelzésére vállalkozók átlagosan nagyobbnak tartják a pénzromlás mértékét a ténylegesnél. Megfigyelhető, hogy az inflációra vonatkozó vélemények lassabban és mérsékeltebben változnak, mint maga az infláció. Miközben az infláció mértéke tavaly június óta gyakorlatilag megfeleződött, a lakossági becslések lényegesen kisebb változást jeleznek. A lakosság körében csak az év utolsó hónapjaiban tudatosult, hogy az infláció mértéke számottevően csökken.

A múlt év végén a lakosság fele számított arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, vagyis meg fogja haladni a 3,7 százalékot. Ezen belül 13 százalékuk az elmúlt évinél lényegesen nagyobb mértékű inflációra számít, míg 37 százalékuk csak valamivel nagyobbra. A családok egynegyede véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog gyorsulni az infláció 2006-ban. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 16 százalékuk gondol, ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. A jövő évi infláció és a jelenlegi várható változását kifejező vélemények százfokú skálára transzformált 63 pontos átlaga valamivel kedvezőbb az elmúlt másfél évben mért értékeknél.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo