A hosszú távú tendenciákat értékelve megállapítható, hogy a lakosság bizalmi mutatója 2003 második felétől javuló tendenciát követ, a kisebb ingadozások jórészt a gazdasági konjunktúra és a közhangulatot befolyásoló események függvényei. A hosszú trend, valamint a kedvező gazdasági előrejelzések alapján 2006 első felében a lakossági bizalom további javulásával számolunk.
A háztartások anyagi helyzetének értékelése rendkívül stabilnak bizonyult az elmúlt időszakban. A negyedik negyedévi felméréskor is a közepesnél valamivel rosszabbnak tartották háztartásuk anyagi helyzetét. A kapott 47 pontos átlagérték gyakorlatilag megfelel a korábbi felmérésekből kapott eredményeknek. A vélemények jól tükrözik a társadalom helyzetét. Legkedvezőbben a fiatalok, a diplomások, a csak aktív keresőkből, továbbá az aktív keresőkből és tanulókból, illetve gyerekekből álló családok értékelték háztartásuk anyagi helyzetét. Az értékelések átlaga ezekben a csoportokban meghaladta a közepest. A novemberi felmérésben a háztartások mintegy hattizede értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 20 százalékuk rossznak, további 4 százalékuk nagyon rossznak. A családok 15 százaléka háztartásának anyagi helyzetét jónak minősítette.
A lakosság mintegy fele, 46 százaléka nem érez változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, 18 százalékuk számolt be javulásról, és közülük is csak 1 százalék jelentős mértékűről. A háztartások egyharmadának (34%) romlott az anyagi helyzete, közöttük 9 százalék azoknak az aránya, akik jelentős mértékű lecsúszásról számoltak be. A háztartások pénzügyi helyzetének elmúlt évi változását 100-fokú skálán mérve átlagosan 44 pont adódik, ami 3 ponttal kedvezőbb, mint az augusztusban mért érték, ez az elmúlt másfél év legkedvezőbb eredménye. Az augusztusi és a mostani eredmény alapján valószínűsíthető, hogy május óta fokozatosan javult a lakosság bizalma és közérzete.
A háztartások 2005 végén is pozitívabb várakozásokkal fordulnak a jövő felé, mint ahogy az elmúlt évüket látták. A vélekedések 100-fokú skálára transzformált átlaga, az utolsó negyedévben 50 pont volt, 4 ponttal kedvezőbb az augusztusi értéknél. Az év első feléhez viszonyítva a lakosság optimistább lett. Az év közepén jelentkező kedvező trendek folytatódtak 2005 utolsó negyedévében, hatásukra a jelenlegi helyzet megítélése optimistább, mint az elmúlt két évben bármikor, hasonló eredményt 2003 májusában mértünk. A lakosság szűk egynegyede tart attól, hogy a következő egy évben romlik háztartása pénzügyi helyzete: közülük 7 százalék jelentős mértékű, 16 százalékuk mérsékelt romlástól tart. Összességében az optimista háztartások aránya magasabb - még ha várakozásaik kevésbé erőteljesek is - mint a pesszimistáké. A háztartások 25 százaléka kis mértékű javulást vár háztartása pénzügyi helyzetében. Stabilitásra háromtizedük számít, a bizonytalanok aránya 19 százalék.
A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2005 negyedik negyedévében - saját bevallásuk szerint - 163 762 forint volt. Ennek alapján az egy főre jutó nettó háztartási jövedelem elérte a 64 880 forintot. (Az összegek tájékoztató jellegűek. A vizsgálat célja nem is az abszolút összegek precíz meghatározása volt, hanem az egyes időpontokban a különböző anyagi helyzetű csoportok elkülönítésére, illetve a tendenciák megállapítására törekedtünk.)
#page#
A háztartások által a makrogazdasági helyzet elmúlt évi változásának értékelésére ez alkalommal adott 42 pontos átlagérték a százas beosztású skálán 5 ponttal haladja meg az augusztusi és 10 ponttal a májusi értéket. A mutató legutoljára 2004 júniusában állt ehhez az értékhez a legközelebb. Akárcsak saját helyzetük esetében, az ország adottságainak megítélésekor is kedvezőbb értékeléseket adtak a háztartások, mint az év korábbi hónapjaiban. Ezzel együtt a válaszok összességében továbbra is negatív megítélést tükröznek. A háztartások négytizede látja úgy, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban, 25 százalékuk kisebb, 16 százalékuk jelentős mértékű negatív változásról számolt be. Javulást a lakosság egynegyede tapasztalt az ország helyzetében. A háztartások további 25 százaléka úgy látja, hogy nem történt említésre méltó változás a hazai gazdasági helyzetben.
A jövő megítélésében lényegesen derűlátóbbak a háztartások, mint a múlt értékelésében, több mint egyharmaduk optimista, 32 százalékuk kisebb mértékű javulást prognosztizál. A pesszimisták összességében kevesebben vannak, mint az optimisták, az ő körükben viszont sokkal többen számítanak lényeges változásra az ország gazdasági életében. A válaszadók egynegyede gondolja azt, hogy 2006 novemberében rosszabb helyzetben lesz az ország, mint 2005 végén volt.
A lakosság 14 százaléka kisebb, 9 százaléka nagyobb mértékű gazdasági visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet fennmaradására minden ötödik válaszadó számít. Az értékelések transzformált átlaga 52 pont, ami már a pozitív várakozások enyhe túlsúlyára utal és kedvezőbb, mint az elmúlt egy évben bármikor volt.
A konjunktúraindex több elemének javulásával párhuzamosan a lakosságnak a munkanélküliség növekedésétől való félelme is csökkent. Ez vélhetően összefügg a kormány foglalkoztatás-bővítő intézkedéseinek bejelentésével. A háztartások 43 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését 23 százalékuk várja a következő évre. A lakosság egyharmada a munkanélküliek számának kis mértékű, s további 10 százalékuk az állástalanok számának lényeges növekedésétől tart. A munkanélküliek arányának csökkenésében a családok 23 százaléka bízik. 24 százalékuk véli úgy, hogy a foglalkoztatásban nem történik érdemi változás a következő évben. A véleményeket 100-fokú skálán összesítve 58 pontos átlag adódik, ami kedvezőbb, mint a tavaly november óta kapott bármely negyedévi eredménynél.
A háztartások 55 százaléka megbecsülte, mekkora volt az infláció az elmúlt 12 hónapban. A válaszadók átlagosan 6,5 százalékos pénzromlásra tippeltek, elvétve akadtak nagyon távoli becslések is. Továbbra is jellemző, hogy az infláció előrejelzésére vállalkozók átlagosan nagyobbnak tartják a pénzromlás mértékét a ténylegesnél. Megfigyelhető, hogy az inflációra vonatkozó vélemények lassabban és mérsékeltebben változnak, mint maga az infláció. Miközben az infláció mértéke tavaly június óta gyakorlatilag megfeleződött, a lakossági becslések lényegesen kisebb változást jeleznek. A lakosság körében csak az év utolsó hónapjaiban tudatosult, hogy az infláció mértéke számottevően csökken.
A múlt év végén a lakosság fele számított arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt egy évben, vagyis meg fogja haladni a 3,7 százalékot. Ezen belül 13 százalékuk az elmúlt évinél lényegesen nagyobb mértékű inflációra számít, míg 37 százalékuk csak valamivel nagyobbra. A családok egynegyede véli úgy, nem sikerül csökkenteni a fogyasztói árak növekedésének ütemét, igaz, nem is fog gyorsulni az infláció 2006-ban. Alacsonyabb mértékű áremelkedésre összesen 16 százalékuk gondol, ők is többnyire csak enyhe javulásban reménykednek. A jövő évi infláció és a jelenlegi várható változását kifejező vélemények százfokú skálára transzformált 63 pontos átlaga valamivel kedvezőbb az elmúlt másfél évben mért értékeknél.
