A parlament a LXIV/2002. számú törvény által, 2003. január 1-i hatállyal módosította a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényt (Hpt.).
A törvény betétbiztosítást érintő legjelentősebb változásai a következők:
§ A befagyott betét tőke- és kamatösszegére vonatkozó korábbi - személyenként és hitelintézetenként összevont - egymillió forintos kártalanítási összeghatárt a törvény hárommillió forintra emelte. (Megjegyzendő: a Hpt. korábbi módosításának megfelelően a jelenlegi hárommillió forintos összeghatár Magyarország európai uniós csatlakozásakor hatmillió forintra emelkedik.)
§ A betétbiztosítás rendszerében új elemként jelenik meg a 10 %-os betétesi önrész, amely az egymillió forint feletti összegre vonatkozik. (A betétesi önrész kiszámítására vonatkozó példákat lásd a mellékletben.) Célja az, hogy a többlet kártalanítással egyidejűleg -az uniós irányelvekhez igazodva - a betétesek felelőssége is megjelenjen, azaz ne vállaljanak meggondolatlanul kockázatot pénzük elhelyezésekor. A kártalanítással nem fedezett betétrészek, köztük az említett önrész, a felszámolási eljárás keretében továbbra is érvényesíthető.
§ Ugyancsak az Európai Unió betétbiztosítási irányelveihez igazodva, a törvény a betétbiztosítás védelme alá rendeli a hitelintézetek által kibocsátott értékpapírokat, azaz a hitelintézeti kötvényeket és letéti jegyeket.
Az OBA 2003. évi díjpolitikája
Az Országos Betétbiztosítási Alap díjpolitikáját több éve az Európai Unióhoz való csatlakozásra, illetve a csatlakozással egyidejűleg a hatmillió forintra emelkedő kártalanítási összeghatárra való felkészülés határozza meg. A Hpt. 2003. január 1-jén életbe lépett módosítása az összeghatár egy közbenső emelését tartalmazza az egymillió forintról hatmillió forintra történő emelés közötti időszakban. A hárommillió forintos kártalanítási összeg hatályba lépése és az azt ellensúlyozó betétesi önrész bevezetése - egyéb tényezőket (pl. nevesített betétek, újonnan díjalapot képező értékpapírok) figyelmen kívül hagyva - mintegy harmadával növeli az OBA számára potenciális kártalanítási kötelezettséget jelentő betétállományt.
Mindemellett a hatmillió forintos kártalanítási összeghatár bevezetésére történő felkészülés eredményeképpen felhalmozott vagyon (lásd grafikon), valamint a magyar bankrendszer nemzetközi hitelminősítő szervezetek által is elismert szilárdsága 2003-ban lehetővé tett egy jelentős díjkulcs csökkentést az alábbiak szerint.
OBA díjkulcsok 2003-ban
Betétosztályok | 2002. évi díjkulcsok (ezrelék) | 2003. évi díjkulcsok (ezrelék) |
1 millió forintig terjedő betétek összege után | 1,2 | 0,5 |
1 forinttól 6 millió forintig terjedő betétek után | 0,9 | 0,3 |
6 millió 1 forint feletti betétek összege után | 0,2 | 0,05 |
Ismeretes, hogy a díjkulcs jogszabályi maximuma 2 ezrelék. Az átlagos díjkulcs a 2002. évi kerekítve 0,6 ezrelékről várhatóan 0,2 ezrelékre csökken. 2002. végén az OBA vagyona 37 milliárd forint körül alakult. A 2002. évi 3,3 milliárd forinttal szemben 2003-ban a várható díjbevétel másfél milliárd forint lesz, amely az állampapír befektetéseinkből várt bevételnek kb. a fele, bár ez az arány a kamatváltozások hatására még változhat. Ami viszont biztos: az OBA bevételi szerkezete átbillent a hozam javára.
Az EU-csatlakozással kapcsolatos magasabb kártalanítási összeghatárra való felkészülés az ún. fedezettségi mutatón alapul: a cél az, hogy az OBA vagyon és az összes (potenciális) kártalanítási kötelezettség aránya az 1-1,5 %-kos sávon belül maradjon. Ebből a szempontból a hatmillió forintos összeghatárhoz vezető úton a hárommillió forintos közbenső lépcső nem jelent külön problémát. A 2003. évi díjbevétel egyéb tényezőket is figyelembe véve még elég ahhoz, hogy a 2004. évi hatmillió forintos összeghatár mellett a fedezettségi mutató továbbra is 1 % fölött maradjon.
OBA portfolió- és letétkezelői pályázat
A múlt év végével lejárt az OBA három portfolió kezelőjével (CA IB Értékpapír Rt., Raiffeisen Bank Rt. és Takarékbank Rt.) valamint a letétkezelői feladatokkal megbízott ING Bank Rt-vel kötött szerződés. A kizárólag állampapírokban lévő vagyon kezelését az említett három portfoliókezelő - a szerződések lejártakor - 40:40:20 arányban látta el.
Az OBA 2002. szeptemberében nyilvános egyfordulós letétkezelői-, valamint kétfordulós portfoliókezelői pályázatot hirdetett meg. A megadott határidőre 14 vagyonkezelői és 8 letétkezelői pályázat érkezett.
A pályázatok elbírálásának fontos feltétele volt, hogy a kiválasztott vagyonkezelő- és a letétkezelő nem lehet azonos, de még azonos bankcsoporthoz tartozó szervezet sem.
A két forduló összesítése alapján kialakult pontszám, valamint a fenti összeférhetetlenségi feltétel figyelembe vétele mellett az OBA a következő döntést hozta:
OTP Alapkezelő Rt. 40 %
CA IB Értékpapír Rt. 40 %
CIB Befektetési Alapkezelő Rt. 20 %
Az egy évre szóló szerződések további két évvel meghosszabbíthatók.
A kezelésbe adandó vagyon - a technikai számlapénz kivételével - kizárólag állampapírokból állhat.
A portfoliókezelők feladata, hogy a kezelésre átadott vagyont a Hpt. 118. § (3) bekezdésével összhangban, – az OBA által megadott irányelvek, illetve a megkötendő vagyonkezelési szerződés alapján – a legmagasabb hozamot, ugyanakkor biztonságot jelentő módon - nem kizárólagosan magyar - állampapírokba fektessék, a vagyonkezeléssel kapcsolatos ügyleteket szervezzék és lebonyolítsák, vezessék az átadott és befektetett eszközökre vonatkozó nyilvántartást, továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó jelentéseket a letétkezelő, illetőleg az OBA részére elkészítsék. A portfoliókezelőnek referenciahozamként a MAX Composite Indexet kell figyelembe vennie.
Az Igazgatótanács döntése alapján továbbra is az ING Bank Rt. végezheti a letétkezelési feladatokat.
Az oba az efdi tagja
2002 október 11-én Bécsben 25 európai országgal együtt, az Országos Betétbiztosítási Alap is részt vett a Betétbiztosítók Európai Fórumának alakuló ülésén (European Forum of Deposit Insurers – EFDI). A fórum legfőbb célja az európai pénzügyi rendszerek stabilitásához való hozzájárulás, az európai betétbiztosítók közötti szorosabb együttműködésen keresztül.
Az informális keretek között működő szakmai egyeztető fórum nem része az Európai Unió intézményrendszerének, ugyanakkor jelentős konzultatív szerepe lehet a direktívák továbbfejlesztésében, ezért az OBA fontosnak tartja a több EU tagország betétbiztosítási intézménye által kezdeményezett fórum munkájában való részvételt.
Új OBA tagintézet
2002. december 31-i hatállyal új tagintézet csatlakozott az OBA-hoz, az áruhitelezés területén élenjáró Magyar Cetelem Bank Rt. Emellett rövidesen új tagintézetként jelenik meg a magyar bankpiacra lépő Bank of China (Hungária) Rt., mely a napokban kapta meg a működési engedélyt a pénzügyi felügyelettől. 2002. december 31-én összesen 226 tagja volt az OBA-nak, ebből 33 bank, 183 takarékszövetkezet, 3 lakástakarék-pénztár és 7 hitelszövetkezet.