A tíz Európai Unióhoz csatlakozó ország külkereskedelmi forgalmának 65 százalékát már a 15 EU-taggal bonyolítja le, s a másfél évtizeddel ezelőtti fő partnerrel, Oroszországgal 6 százaléknyi forgalmat jegyeznek. Mind a tíz ország képes megállni a helyét az európai piacon, s nincs különösebb okuk a félelemre. Az Európai Kamarák Szövetségének elnöke, Christoph Leitl azt is reálisnak véli, hogy a csatlakozást követő 2-4 éven belül az eurózónába is bejuthatnak a tizek.

A 2004-es európai uniós bővítés előtt álló államok gazdasági kamaráinak elnökei május 6-án Budapesten találkozva egymással – illetve megbeszélést folytatva Medgyessy Péter miniszterelnökkel – a csatlakozás várható hatásait, a kockázatok együttes mérséklését vitatták meg. A házigazda Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke valamennyi országra utalva kijelentette, hogy a kis és közepes vállalkozások felkészítése területén tapasztalható a legnagyobb deficit, ezért, illetve a versenyképesség javításáért elsősorban a visegrádi négyek kamarái igyekeznek összehangolni tevékenységüket. Parragh szerint 2004. után is olyan kapcsolatrendszerre lesz szüksége a négy országnak, mint amilyen ma is jellemzi a Benelux államokat.

Az MKIK elnöke kifejtette: a csatlakozási felkészülés kulcsszava a visszafordíthatatlanság. Ahol nem sikerül mérsékelni a kockázatot, ott számítani lehet a megváltoztathatatlan negatív következményekre. Aki záros határidőn belül nem javít versenyképességén, annak a csatlakozás után megpecsételődik a sorsa. Ez igaz az eurózónára is, behozhatatlan hátrányokkal járhat, ha idő előtt, avagy fordítva, idő után váltja fel a forintot az euró. A visegrádi négyeknek mindenképpen célszerű egyszerre csatlakozniuk 2007-ben vagy 2008-ban az eurózónához.

Az Európai Kamarák Szövetségének elnöke, Christoph Leitl egy másik időpontra hívta fel a kamarai elnökök figyelmét. Az EU 2010-ig a legerőteljesebb tudás alapú gazdaságot akarja megvalósítani, immáron a csatlakozó országokkal együtt. Igaz, hogy az Európai Unió 15 országában jelenleg körülbelül egy százalékot tesz ki a gazdasági növekedés átlaga. Ugyanakkor a csatlakozó tíz ország esetében ez a ráta mintegy 3 százalék. Kedvező előjel, hogy a következő évben a mai EU-tagok 2 százalékos, a tizek pedig akár 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolhatnak.