„Elmarad a magyar húsvéti bárányok exportja, mivel az olaszok - Nyugat-Európában egyedüliként - nem engedik be országukba az élőállat- és hússzállítmányokat. Ez szakértői becslések szerint 3,5-4 milliárd forint bevételkiesést okoz az ágazatnak, illetve az országnak”. Ez az idézett hír szerencsére már nem friss, 2001-ben íródott. De nem nagyon volt olyan esztendő megelőzőleg, s később sem, amikor ne nehezítette volna meg a legnagyobb európai bárányfogyasztó a magyar üzleti lehetőségeket éppen a legjelesebb értékesítési időpontban, húsvétkor. Az idén, amikor már csak hetek választják el Magyarországot attól, hogy uniós tag legyen, Itália nyugodtabban viseli a magyarországi szállításokat, ám ezúttal idehaza tiltakoztak a kivitel ellen. A kilónként több mint 2,5 eurós bárányhús ár kedvező a magyar szállítóknak, de az élő állatok fuvarozását honi állatvédők kifogásolták, szerintük még mindig zsúfolják, szabálytalanul etetik, itatják, pihentetik a jószágokat. Az mindenesetre bizonyos, hogy az olasz piacról nem hiányzik a magyarországi bárány – sok év óta először rendezett körülmények között értékesíthették termékeiket a magyar exportőrök.

Ellentétben a báránykereskedelemmel, más hústermékeinknek az utóbbi hetekben, hónapokban több országban is „bedugult” a piaca. Legutóbb a román kormány vezetett be védintézkedést a magyar származású sertéshús szállítására. Egészen pontosan – olvashattuk a külügyi tárca tájékoztatásában -. a 01039219 vámtarifa számú élő sertés és a 02031110 vámtarifa számú sertéshús bevitelét akadályozták a román hatóságok. A védintézkedés értelmében a magyar élő sertés az eddigi 15 százalékos vám helyett 35 százalék vámmal, a sertéshús pedig az eddigi 20 százalék vám helyett 45 százalék vámmal vihető be Romániába. . A váratlan piaci beavatkozás hátterében az (is) áll, hogy a romániai sertéstenyésztők méltatlan konkurenciát látnak abban, hogy a magyar kormány jelentős támogatást nyújt a húsexportnak. A közelmúltban mindenesetre közleményt is kibocsátott a magyar kormányzat, mely szerint sajnálattal értesült arról, hogy a magyar szállításokkal kapcsolatban kialakult helyzet tisztázását célzó, Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által tett magyar kezdeményezést figyelmen kívül hagyva Románia súlyos restrikcióval sújtotta a magyar exportot. Az intézkedés annál is inkább sajnálatos, mivel a rendelkezésre álló magyar adatok nem támasztják alá sem a szállítások drasztikus növekedését, sem ebből adódóan a román termelőknek okozott károk létezését.

Öröm az ürömben, hogy hazán másik szomszédjával, Szlovéniával sikerült egyről a kettőre jutni, s eredményesen lezárni az ugyancsak hosszabb ideje tartó agrárvitát. Ennek tárgya ugyancsak a sertéshús volt. Szlovénia egyébiránt. február közepe óta nem érvényesítette a CEFTA kedvezményeket a magyar élősertés- és sertéshús exportra, hanem minden nemzetközi jogalap nélkül jelentős mértékű büntető vámokat alkalmazott. A magyar ellenintézkedés már előkészítés alatt állt, amikor a Külügyminisztérium és a szlovén Földművelésügyi Minisztérium illetékes vezetői között megállapodás született arról, hogy Szlovénia egyes magyar szempontból fontos sertéshús termékekre – egy 780 tonnás vámkontingens keretében – a CEFTA alapján előírt kedvezményes vámnál alacsonyabb vámteherrel haladéktalanul vámkontingenst nyit a magyar exportőrök számára.

Egy külpiaci akadály tehát elhárult, a szlovén kivitel normális kondíciókkal folytatódhat. Ám amint a bárány esetében az állatvédők, úgy a sertés esetében a gazdák hazai berzenkedése számíthat újszerű akadálynak. Az utóbbi hetekben mind hangosabbá vált a tiltakozásuk amiatt, hogy a szakminisztérium minimumárat hirdetett meg, a 120 forintos állatonkénti állatorvosi költség kifizetését 292 forintos hasított félsertésre számított kilogrammonkénti átvételi árhoz kötötte.