hitelintézeteknek a Magyar Közlönyben már megjelent törvény szerint a külön jogszabály szerinti állami kamattámogatással, kamatkiegyenlítéssel közvetlenül vagy közvetetten érintett hitelállomány alapján kamat- és kamatjellegű bevétel címén befolyt összeg után 5 százalékos járadékot kell fizetniük 2007. január 1-jétől.

A bankok szerint a szektorra kirótt járadék sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az arányos közteherviselés elvét, s nem utolsósorban ütközik az Európai Unió rendelkezéseivel.  A gazdasági élet szereplőit terhelő adóteher szerintük így kirívóan eltérő lesz, s ezzel a gazdasági verseny szabadsága is sérül. A szövetség a múlt héten a köztársasági elnökhöz fordult, kérvén, indítványozza előzetes alkotmányossági vizsgálat lefolytatását az Alkotmánybíróságnak a szolidaritási adóval, a kamattámogatások után fizetendő járadékkal, továbbá a kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi hatályba léptetésére vonatkozó rendelkezéssel kapcsolatban. Sólyom László hétfőn aláírta a törvényeket, bár más szervezetek is kifogással éltek.

A 4 százalékos szolidaritási adó bevezetését nem kifogásolják a bankok, csak hatályba lépésének szeptember 1-jei időpontját. Az idén ugyanis még a két évvel ezelőtt bevezetett különadó (a kamatkülönbözet 6 százaléka vagy 8 százalék többlet nyereségadó) terhét is viselnie kell a szektornak. Az ágazati adó a bankszövetség számításai szerint 25-30 milliárd, a szolidaritási adó pedig 20 milliárd forintos terhet jelent az ágazatnak.

A kamat- és árfolyamnyereség-adó korábbi - 2007. január 1-jei helyett 2006. szeptember 1-jei - hatályba léptetése Erdei Tamás szerint a bankok többsége számára megoldhatatlan nehézséget jelent az informatikai rendszerek fejlesztésének igénye miatt. Elmondta, a technikai kérdésekről már több hete folynak a szakértői tárgyalások a Pénzügyminisztériummal. Nagyon rövid az idő, a szeptember 1-jei bevezetést kétségesnek tartjuk - mondta a bankszövetség elnöke.