Hol csökkennek leginkább az élelmiszerárak?

Miközben számos országban a háztartásoknak egyre magasabb élelmiszerszámlákkal kell szembenézniük, Európa egyes részein enyhülés várható. Svédországban (-5,7 százalék), Lettországban (-5,3 százalék), Magyarországon (- 4.0 százalék) és Dániában (-1,7 százalék) például csökkenhetnek az árak.

Az alacsonyabb mezőgazdasági árak segíthetnek megmagyarázni az európai kilátásokat. 2026 második negyedévében az uniós gazdálkodók által kapott árak 5,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest; ezen belül a tej ára 16,6 százalékkal, a gabonaféléké pedig 5,6 százalékkal esett vissza.

A gazdálkodók ugyanakkor magasabb termelési költségekkel is szembesülnek. Az energiaköltségek 22,0 százalékkal, a műtrágyaárak pedig 13,4 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban, ami korlátozhatja, hogy a megtakarítások mekkora része jut el ténylegesen a fogyasztókhoz.

Még azokon a területeken is, ahol az élelmiszerárak csökkenése várható, valószínűtlen, hogy az élelmiszerek olcsónak tűnjenek majd. Az euróövezet egészében az élelmiszerárak továbbra is nagyjából 30 százalékkal magasabbak, mint 2021 végén; a drágulás mértéke a finnországi mintegy 24 százaléktól az észtországi 48 százalékig terjed. A mérsékelt árcsökkenés így némi enyhülést hozhat, de nem fordítja vissza a költségek évek óta tartó emelkedését.