Márpedig a helyzet egyre embert próbálóbb. Átlagosan egyharmaddal nőttek az elmúlt hónapokban a közétkeztetés nyersanyag költségei, de számos fontos alap élelmiszeré megkétszereződött. Hogy lehet ezt egyáltalán kezelni, miképpen lehet az áremelkedéseket a támogatásokkal szinkronba hozni?

Nem mindegy, mit esznek (Fotó: Depositphotos)

Kérdéseinkre a Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetség, a KÖZSZÖV nevében Zoltai Anna elnök válaszolt.

Már 2021 végén megkerestük a döntéshozókat, részletezve az áremelkedések és a közétkeztetés finanszírozásának problémáit, bár akkor még „csak” a járvány hatásaira reagáltunk.

Megkeresésünkre akkor az önkormányzati államtitkár válaszában arról tájékoztatott bennünket, hogy

„Amennyiben a nyersanyagköltségek országos szinten is növekednek, úgy értelem szerűen az üzemeltetési támogatás meghatározásakor erre figyelemmel az egy adagra jutó elismerhető kiadások is emelkedni fognak, így ebbe az esetben a rendelkezésre álló előirányzat erejéig a támogatási összeg is emelhető. Szükséges esetben a IX. Helyi önkormányzat támogatásai fejezeten belüli előirányzat átcsoportosítással további források is bevonhatók.”

-A válaszra építve április elején újabb levelet írtunk, jeleztük az egyre  komolyabb nehézségeket, piaci anomáliákat (pandémia, kedvezőtlen időjárás, állategészségügyi járványok, világméretű logisztikai problémák, energiaár növekedés, orosz-ukrán háború) és leírtuk, hogy  a szektor gazdasági problémája tovább mélyült és súlyosbodott.

Levelünk tartalmazta az alábbi összefoglaló táblázatot is:

Kiszámíthatatlanságtól a termékhiányig

Szövetségünk adatai alapján jelenleg a  közétkeztetésben az előzetesen ( év elején, vagy sok esetben évekkel ezelőtt) megállapított nyersanyagnormák, illetve a kiszervezett étkeztetés esetében a kialkudott szolgáltatói árak egyáltalán nem tudták követni a járvány, majd a háború okán kialakult élelmiszer-áremelkedéseket.

Mindeközben a pandémia miatti szabályozás okán  egyelőre az önkormányzatok sem emelhetik térítési díjaikat, ami szintén piaci torzulást eredményez, ugyanakkor a finanszírozásnak a szülők által befizetett díjoldala is elmarad a realitástól.

A közétkeztetés jellemzője és üzleti vonzereje volt eleddig a kiszámíthatóság, tervezhetőség, éppen ezért a beszállítókkal megkötött szerződések sem alkalmi beszállításról, hanem hosszabb távra meghatározott mennyiségekről, rendszerről és árakról szóltak. Jelenleg ezek rendszere felbomlott, tagjaink közül sokan jelzik, hogy heti, alkalmi élelmiszerárakkal, esetenként átmeneti termékhiánnyal és az ezzel együtt járó kiszámíthatatlansággal kénytelenek dolgozni – hangsúlyozta Zoltai Anna.

Válasz nincs, munkaerő hiány van

Szövetségünk álláspontja, hogy a közétkeztetés költségeinek fedezetére és a szolgáltatás színvonalának fenntartása érdekében, elengedhetetlen a térítés emelése, illetve a közbeszerzés keretei között végzett szolgáltatások, például élelmiszer szállítás esetében a rendkívüli áremelés.

Megkeresésünkre még nem kaptunk választ – tette hozzá a szövetség elnöke.

A munkaerő gondok -akárcsak a vendéglátás más területein itt is fennállnak, szakember hiányról számol be minden vezető. Kevés a szakács és egyre több helyen, bár jogszabály írja elő, de hiányzik a képzett élelmezésvezető, miközben itt a követelmények lényegesen szigorúbbak és összetettebbek, mint a vendéglátásban ( lásd táplálkozási előírások, NÉBIH minősítés, közbeszerzés)

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi térítési díj nem fenntartható hosszú távon.

Ön milyen szintű áremelkedést tart reálisnak?Ha már egyáltalán lehet majd szó áremelésről, akkor 5 százaléknyit, ennyi talán elbír a szülők pénztárcája is. Egyébként, ami a közétkeztetést illeti, az a tapasztalatom, hogy ami teljesen ingyen van, annak nincs értéke.

A másik fontos tényező, hogy hatékony módszer - külhoni példák alapján - bevonni a gyerekeket, a szülőket az étlap közös megtervezésébe. Akkor sokkal kevesebb lesz a maradék, ami alapanyag megtakarítással is jár. Az ma már az iskolák nagy részénél természetes, hogy vagy az iskola folyosóján, de még inkább az oktatási intézmény honlapján kifüggesztik a heti menüt, amihez aztán tud igazodni az otthoni ellátást illetően a szülő is.

1. a) ételpor, leveskocka, sót tartalmazó ételízesítő,
2. b) 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú hús,
3. c) 20 százalék feletti zsírtartalmú húskészítmény,
4. d) koffeintartalmú ital vagy energiaital, tea, illetve kakaó kivételével,
5. e) alkoholt tartalmazó élelmiszer,
6. f) szénsavas vagy cukrozott üdítő, szörp,
7. g) hozzáadott cukrot tartalmazó vagy 50 százalék alatti gyümölcstartalmú gyümölcslevek,
8. h) tepertő, tepertőkrém,
9. i) zsír,
10. j) 12 százalénkál magasabb zsírtartalmú tejföl,
11. k) mesterséges édesítőszer a 6 év alatti korcsoportnak nem adható.