Karagich szerint ez az egyik legerősebb érv a 10 milliárdos küszöb mellett az, hogy ha néhány tízmilliárd forintnyi elméleti bevételi különbségért több tízezerrel tágabb körben kell adózókat nyilatkoztatni, ellenőrizni, értékbecslés alá vetni és vitás eljárásokba vinni, akkor könnyen lehet, hogy a társadalmi és állami ráfordítás akár többet vinne el, mint amennyit a szélesebb adóalap papíron hozna.
A legfontosabb nehezítő kérdés ezért nem az, hogy mennyi az 1 százalék, hanem az, hogy mire vetítjük. A magyar kkv vállalkozói vagyon jelentős része nem likvid pénzben, hanem működő vállalkozásokban, eszközállományokban, cégrészesedésekben és ingatlanokban, cégcsoportokban áll, így a papíron milliárdos vagyon nem feltétlenül jelent szabadon elkölthető készpénzt. A magyar háztartások pénzügyi vagyonának közel harmadát vállalati részesedések adják, vagyis több tízezer milliárd forintnyi olyan cégérték szerepel a statisztikákban, amelynek nincs napi, objektív piaci ára. Egy családi vállalkozás papíron lehet milliárdos értékű, de ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosnak milliárdos likvid magánvagyona van. A cégértékben benne lehet a telephely, a géppark, a készlet, az ügyfélkör, a tulajdonos munkája és kockázata – de ezek után nem lehet minden évben automatikusan 1 százaléknyi adót fizetni (készpénzt kivenni) anélkül, hogy az a vállalkozás működését ne érintse.
