Fontos az ukrán termőföld nyugati érdekkörbe vonása
De térjünk rá az EU-s agrárpolitika tágabb aspektusaira is. Különösen a nyugat részvételére és esetleges mögöttes érdekeire az ukrán háborúban. Jól láthatóan a nyugat-európai és az észak-amerikai nagyhatalmak már eddig is – és ezután is – jelentős dollár, és euró százmilliárdokat ölnek a háborúba. Ha eltekintünk a néha meglehetősen átlátszó humanitárius és egyéb érvelésektől (demokrácia védelme, jó és rossz csatája, és hasonlók.) akkor jó okkal feltételezhetjük, hogy a támogatók ezt a pénzt mindenképpen vissza szeretnék kapni. Mégpedig busás haszonnal. Sőt, nemhogy vissza szeretnék kapni, hanem ezeken a „háborús kölcsönökön” ők jól tejelő termelőeszközöket szeretnének vásárolni. A sokféle ilyen befektetési eszköz közül az egyik biztosan a termőföld lesz, hiszen ez Ukrajna igazi kincse, talán legnagyobb vagyoni értéke. Jól látjuk, hogy már most is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek a nyugati vállalatok Ukrajna szerte, de ez a trend a következő években fog majd igazán felpörögni.
Az érdekek erősségét mutatja az is, hogy az EU már most kvázi EU-s tagnak kezeli Ukrajnát, legalábbis kereskedelmi szinten ez egyértelműen érzékelhető. Hiszen vámmentesen érkezhetnek termékek az EU-ba, csökkentették a kereskedelem adminisztratív terheit, lényegében megvalósul az ukrán munkaerő szabad áramlása, és érkeznek a megtámadott országba az EU-s költségvetésből – az amúgy sem elhanyagolható mértékű támogatások. Ezek az intézkedések meg is hozták az eredményt, például számunkra az olcsó ukrán gabonát. Ezért és egyéb jogszabályi módosítások okán már szinte minden országban tüntetnek a gazdák azonban ennek érdemi hatása erősen korlátozott Ez a trend egy felső politikai stratégia része, ezért így, vagy úgy, de minden bizonnyal folytatódni fog az ukrán gabona beáramlása.
