Az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a magyar háztartások némileg pesszimistábbá váltak az elmúlt negyedévben: a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Ugyanakkor a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya. Mindezek mellett az átlagosnak tartott életvitelhez már személyenként havi nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig 600 ezer forintra lenne szükség: az előbbihez nettó 50 ezer forinttal, az utóbbihoz pedig nettó 100 ezer forinttal több kell havonta, mint júniusban.
Az Egyensúly Intézet szeptemberi adatfelvétele alapján a magyar háztartások pesszimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében. Bár a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak (15 százalék → 21 százalék). Emellett hibahatáron túli arányban szűkült az optimisták tábora: szeptemberben 4 százalékponttal kevesebben kalkuláltak anyagi gyarapodással (11 százalék → 7 százalék).
A magyar társadalom 59 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy legalább minden második napon húst vagy halat egyen. A megkérdezettek nagyjából harmada gondolta ennek az ellenkezőjét (35 százalék).
