2024-ben a reálbérek – már tavaly ősz óta tartó, s az idei első félévben 7-8 százalékot is elérő – növekedése mellett más tényezők is támogatták a lakáspiaci kereslet újbóli élénkülését. A Magyar Nemzeti Bank aktuális jelentése ezek között említi a hitelkamatok csökkenését, a 2023-ban elhalasztott vásárlások pótlását, valamint a CSOK Plusz jóvoltából elérhető magasabb hitelösszegeket.

A növekvő kereslet húzta magával az árakat is: az év második negyedében Budapesten 9,3 százalékos, a vidéki városokban 8,7 százalékos, míg a községekben 9,1 százalékos éves drágulást regisztráltak. Ennek ellenére kissé csökkent a lakások túlértékeltsége. Ez az MNB szakemberei által kalkulált mutató azt jelzi, hogy a kialakult árak miként viszonyulnak a gazdasági fundamentumok alapján indokolhatóhoz. Amikor az otthonok e szerint alulértékeltnek látszanak, akkor – az egyéb lehetőségekhez képest – jó üzlet lehet lakásba fektetni, míg, ha túlértékeltek, akkor fordított a helyzet. 2024 második negyedében 11,2 százalékos túlértékeltséget regisztráltak. Ez a mutató 2022 második negyedében volt csúcson (25,8 százalék), s legutóbb 2019 negyedik negyedében járt a negatív tartományban (-1,2 százalék). A jelentés az idei tendencia mögöttes tényezői közül azt emeli ki, hogy a háztartások jövedelmi viszonyai inkább növelték a túlértékeltséget, míg azzal szemben a hitellehetőségek bővülése volt a domináns csökkentő tényező.