Az elemzés – ingatlanközvetítőktől származó információk alapján – már a harmadik negyedévről is közöl előzetes adatokat. Ezek szerint július-szeptemberben gyorsult a drágulás, Budapesten elérte az éves 14,7 százalékot, míg országos átlagnak 12,8 százalékot mértek. Ez utóbbi, ahogy az MNB is kiemeli, messze meghaladta az EU-s országok lakáspiacainak átlagos, 2,9 százalékos áremelkedését.

Ugyanebben a negyedévben a forgalom országosan 16 százalékkal múlta felül az egy esztendővel korábbit. Ezzel a hazai piac a tranzakciószámot tekintve is közelít a sokéves átlaghoz, attól már csupán mintegy 10 százalékkal maradt el. A kereslet élénkülése javította az eladók pozícióit is. A fővárosban az egy évvel korábban még jellemzően 3,8 százalékos alkulehetőség 3 százalékra apadt, vidéken pedig 5,7-ről szűkült 5 százalékra.

A jelentésből az is kitűnik, hogy a befektetők lakáspiaci aktivitása egyelőre nem éri el a korábbi évekre jellemző szinteket, arányuk a vásárlók között a fővárosban 31 százalék, vidéken 25 százalék volt a harmadik negyedévben. Míg a bérbeadással elérhető hozam az elmúlt évben lényegében nem változott – vidéken 7,2 százalékot, Budapesten 5,1 százalékot tett ki –, addig a lakossági állampapírpiacon elérhető legmagasabb éves kamat mintegy felére – 14,75 százalékról 7,9 százalékra – csökkent. Mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet, 2022 tavaszán volt legutóbb ilyen szűk a hozamkülönbség. Ez is alátámasztja az MNB előrejelzését, miszerint a lakásárak növekedése 2024 negyedik negyedében is dinamikus maradhat. Úgy kalkulálnak, hogy ekkor a nominális lakásárak 11,4 százalékkal, a reálárak pedig 7,4 százalékkal múlhatják felül az egy évvel korábbit. A jelentés a keresletet gerjesztő tényezők között számol az állampapírpiacon jellemzően jövő tavasszal felszabaduló, s új befektetési célpontot kereső lakossági megtakarításokkal is, amelyek azonban már idén is ösztönözhetnek előrehozott vásárlásokat.