A rekord után lassulhat a gazdaság

A gazdasági növekedés dinamikája lelassul…

A 2019 első negyedévében a bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest 1,5%-kal bővült, az előző év első negyedévéhez viszonyítva pedig 5,2% a volumen növekedés mértéke. Az év további része azonban már bizonytalanságokkal terhelt.

Az éves GDP bővülés a tavalyi 4,9%-ról idén várhatóan 3,6%-ra lassul annak ellenére, hogy az első három hónapban az ipari termelés 6,2%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 6,5%-kal nőtt, az építőipari termelés (48,2%) bővülése pedig még a tavalyi első negyedévhez mérten is erőteljesebb volt.

Az erőteljesen növekvő jövedelmek a felhalmozás helyett inkább a reál javak piaca felé terelik a keresletet.

Az építőipari boom is tartós növekedést gerjeszt a gazdaság minden területén. Gyorsult a kivitel növekedése is, de jelzés értékű, hogy az építőipar szerződésállománya a tavalyi időarányoshoz viszonyítva a negyedév végére már alig magasabb, valamint a mezőgazdaság várhatóan elszenvedi a rossz időjárási viszonyok okozta termelés-visszaesést.

A beruházások az állami – jelentős részben idén is EU-finanszírozású –

Évtizedes rekord a magyar gazdaságban

Az idei év első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt a hazai GDP, amely meghaladta az elemzői várakozásokat – jelentette ki Varga Mihály. A kedvező adat hátterében a foglalkoztatás dinamikus bővülése, a bérek folyamatos emelkedése, a töretlen beruházási kedv, valamint az export kiemelkedő teljesítménye áll.

fejlesztéseknek köszönhetően sem emelkednek majd 7-8% közöttinél nagyobb ütemben, azaz a tavalyi 16,5%-ostól jelentősen elmaradhatnak. Az ipar növekedése a korábbi export-vezérelt bővülés lassulása miatt alig lesz 3% felett, az építési szerelési tevékenység is 10% alatt várható. A külkereskedelmi áruforgalom többlete a tavalyi 5,6 milliárd euróról tovább mérséklődik, mintegy 4 milliárd körülire. A folyó fizetési mérleg GDP arányos többlete így akár meg is szűnhet év végére, hiszen már tavaly is csupán 0,5%-os volt.

Érzékenyen érintheti a magyar gazdaságot, hogy külföldi autógyárak az európai konjunktúra lassulása miatt több tervezett, sőt már megkezdett magyarországi fejlesztést későbbre halasztják, azaz a kecskeméti gyárbővítés, a debreceni gyárépítés akár több évvel eltolódik.

Pénzügyi folyamataink bizonytalanná váltak...

A GFI pénzügyi mutatói az előző negyedévihez hasonlóak. Érezhetők azonban a monetáris és fiskális helyzetünk meglévő bizonytalanságai. Emiatt változás várható a fiskális és a monetáris politika eddigi gyakorlatában.

Az államháztartás GDP arányos deficitje idén is alacsony, akár 2,2% lehet, bár a

Mi magunk vagyunk a kockázat

Legalább két éve tart a diskurzus arról, hogy mikor omlik össze az amerikai tőzsde, lassul le Kína gazdasága, és süllyed recesszióba a világgazdaság. A puha vagy kemény landolás esélyeit latolgatták szakemberek a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

strukturális deficitünk ezt meghaladva közel 3%-ot érhet el. A központi költségvetés számított hiánya március végére az éves előirányzat 14,2%-a lett. A pénzforgalmi deficit és a forint gyengesége következtében az államadósság 2018 végére nominálisan 2385 milliárd forinttal nőtt, de a tavalyi év végére a GDP 70,8%-ára csökkent.

A 2018-as éves átlagban mért 2,8%-os infláció felgyorsul. Már most az első negyedév átlagában is 3,2%-ra áprilisban pedig már havi 3,9%-ra emelkedett és ez év átlagában 3,2-3,5% közöttire gyorsulhat. A maginfláció március végén 3,8% volt. A fogyasztói áremelkedést persze változatlanul a világpiaci olajárak növekedése, a bérinfláció és a monetáris politika szigorításának elmaradása befolyásolhatja.

2018 végén a vállalati szektor hitelállománya mintegy 14%-kal, a háztartásoké 7%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A lakossági hitelállomány bővülése is folytatódik.

Tovább növekszik a jövedelmi különbség...

A lakosság fogyasztása 2018-ban is gyorsan bővült (4,5%-kal), a vásárolt fogyasztás pedig (5,5%-kal) eddig csúcsát érte el. 2019-ben azonban várhatóan mintegy 1 százalékponttal mérséklődik majd.

A korábbi (8% körüli) kétszámjegyűnél kisebb reálkereset-növekedés idén a felére csökken majd.

A jövedelmek az egyes társadalmi csoportokban eltérő módon alakulnak, és az alacsony keresetű családokban az egy főre jutó nettó jövedelem az országos átlagnak csak kevesebb, mint háromtizedét teszi ki, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokban viszont eléri az átlagos mérték két és félszeresét.

A lakosság betétállománya március végén 8 934 milliárd forintot tett ki. Az ÁKK adatai szerint a lakosság birtokában 7 497 milliárd forint értékű állampapír van.

A lakosság hitelállománya márciusban 44 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 6 210 milliárd forintot ért el.

A lakosság március végéig 636 milliárd forint adót fizetett, 8,8%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 7,7%-kal, illetékekből 24,3%-kal, gépjárműadóból 7,5%-kal több állami bevétel keletkezett az egy évvel azelőttinél. Vizsgálatok szerint a nem adózó jövedelmek mértéke regionálisan jelentősen eltérő mértékben, de az összes jövedelemnek akár 20%-át is elérheti. A fővárosban csak 5% körülire becsülik, míg a nehezebb helyzetű megyékben akár 30%-os is lehet a hivatalos csatornákat kikerülő bérfizetés aránya.

A versenyképesség javítása már megjelent a tervekben…

A GFI indexünkben a vállalati gazdálkodás mutatói nem javulnak. A gazdaságkutató intézetek konjunktúra felvételeiben pedig a fogyasztói bizalmi

Évente harmincezerrel fogy a magyar munkavállalók száma

Három győri Audi teljes munkavállalói létszáma tűnik el folyamatosan a munkaerőpiacról és nem látszik a trend megfordulása – hívta fel a figyelmet az Alternatív Gazdasági Kutatóközpont legfrissebb kutatása.

indexek változatlansága mellett az üzleti várakozások egyértelműen visszaestek.

A termelés növelésének változatlanul akadálya a növekvő mértékű - minőségi és mennyiségi - munkaerőhiány szinte minden ágazatban. A szakképzett munkaerő hiánya pedig versenyképességi korlátot jelent.

Egyelőre gyorsan bővül az építőipar, és a kereskedelem és az infó-kommunikációs ágazat is. Az ipari növekedés – az európai konjunktúrával együtt mozogva – lelassul, 2019-ben 3,5-4%-os dinamika várható.

A minimálbér- és garantált bérminimum emelés 2019-ben már kisebb gondot okoz a vállalkozások gazdálkodásában, de a cégek gazdálkodásban nehézséget jelent a 2019-ben - akár többlet-terhet is okozó - életbe lépő adóváltozások egy része, elsősorban a cafetéria új szabályozása.

A gazdálkodó szervezetek az első negyedévben 294 milliárd forint adót fizettek, 18,7%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Befizetéseik legnagyobb tételét az egyéb központosított bevételek – a környezetvédelmi termékdíjak, az elektronikus és időalapú útdíjak, valamint a bírságbevételek – képezték.

A vállalati hitelállomány tovább bővül, – a gazdaság-élénkítés és kedvezőbb adózási és beruházási hitel-lehetőségek eredményeként –. és egyúttal a kkv-szektor hitelfelvételi hajlandósága is élénkül.

A kötelezővé tett online számlázó programok használatára már több mint 332 ezer adózó regisztrált és 70%-uk ezen keresztül számláz.