Az MNNSZ szerint különösen ellentmondásos, hogy a rendszerszintű szolgáltatásra lekötött energiatárolót a felhasználó saját terhelési profiljának kiegyenlítésére nem használhatja, mivel a rendelkezésre állást folyamatosan biztosítani kell. Így a fogyasztás helyén nem jön létre az a rugalmasság, amely aszály és hőségterhelés idején a rendszer legkevésbé vízigényes tartaléka lehetne.
„A mostani helyzet nem az időjárás következménye, hanem egy szabályozási döntéssorozat következménye. 2024-ben a piac saját forrásból, támogatás nélkül épített volna 10 GW megújuló és tárolókapacitást, a háztartások pedig 132 ezer igénnyel jelezték, hogy készek energiatárolót telepíteni. Ha ez a kapacitás ma állna, az esti importcsúcs és a mostani fogyasztás-visszafogási kényszer lényegesen kisebb lenne – mondja Kiss Ernő.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke hozzátette:
„az energiatárolás és a napenergia nem igényel hűtővizet – éppen ezért a vízhiány elleni védekezés eszköze, nem pedig a probléma része. A következő kapacitáskiosztási pályázatoknál a kiszámíthatóság, a diszkriminációmentesség és a tárolási kapacitások egyidejű befogadása nem szakmai preferencia, hanem ellátásbiztonsági kérdés.”
A számok
2400 MW – kiesés a paksi leállással és a Dunamenti Erőmű hibás egységével
10 GW – elutasított megújuló és energiatároló kapacitás a 2024-es II. kapacitástenderen
4000–10 000 Mrd Ft – az elmaradt beruházás becsült értéke, jórészt piaci működőtőke
31,6–34,2 TWh – éves megújuló termelés, amely elmaradt
132 ezer – beérkezett lakossági támogatási igény a felfüggesztett Otthoni Energiatároló Programban
4,39–5,25 Ft/kWh – a bruttóelszámolásban fizetett átvételi ár a visszatáplált villamos energiáért
−121 cm – a Duna vízállása Paksnál, a 2018-as mínusz 97 centiméteres rekordot meghaladva
