Hozzátéve: „az Irányelv és az EU-s politika célja, hogy az uniós hitelfelvásárlók a belső piacban rejlő lehetőségeket kihasználhassák, ezért fel kell készülni külföldi vállalkozások, és a hazaitól eltérő követeléskezelési gyakorlatok megjelenésére a magyar piacon. Példaként említhetjük Németországot, ahol a magyar jogtól eltérően van jogszabályi definíciója a követeléskezelésnek, és a német jog elismeri és támogatja a jogi eljárásokat megelőző, helyettesítő, ún. "soft" követelésbehajtást, mint például az adósokkal való kommunikáció kiépítését minden lehetséges módon, telefonon, e-mailben vagy indokolt esetben még személyes felkeresők útján is. A MAKISZ tagjai csak a magyar hatóságok által kifejezetten támogatott követelésbehajtási módszereket alkalmazzák, emiatt elsődlegesen postai levél útján kommunikálunk az adósokkal. Mivel az adósok jelentős hányada nem veszi át a leveleit, ezért sokan akkor szereznek tudomást a tartozásáról, amikor a végrehajtó letiltást eszközöl a munkabéren, bankszámlán, ez az adós telefonos felkeresése útján elkerülhető lenne, a tartozás rövidebb idő alatt, az adósoknak kevesebb költséget okozva megtérülne. Emiatt indokolt más EU-s országokban alkalmazott követeléskezelési gyakorlatok átvétele, amihez a szakma várja a jogalkotó közreműködését, támogatását, a jogszabályi felhatalmazást a jogi eljárásokat kiváltó követeléskezelési módszerek alkalmazására.”