Dánia és Norvégia következik a sorban, ahol a lakosság 22,7 és 21,0 százalékának pénztárcáját terhelik túl a lakhatási költségek.
Sok európai országban ezek költségek a munkavállalók fizetésének több mint felét is elviszik.
A növekvő megfizethetetlenség miatt tüntetések törtek ki Spanyolországban, Lisszabonban és Berlinben, mivel a bérek és a bérleti díjak közötti különbség egyre csökken. Magyarországon például az ingatlanárak 234 százalékkal emelkedtek 2010 és 2024 között – messze meghaladva az 55,4 százalékos uniós átlagot.
2024-ben az ingatlanár-jövedelem arány elérte a 12,7 százalékot Európában, ami 2007 óta a legmagasabb szint. Ehhez a tendenciához nemcsak a tartós infláció járult hozzá, hanem a külföldi bevándorlók is tovább hajtották az árakat.
Dánia a második helyen áll, a lakosság 22,7 százaléka fizeti ki bérének nagy részét a lakhatásért cserébe. 2024 júniusa óta a központi bank nyolcszor csökkentette a kamatlábakat, ami a lakások iránti kereslet növekedését eredményezte. Koppenhágában, a dán fővárosban az elmúlt évtizedben megduplázódtak az ingatlanárak.
Ezzel szemben Németország magasabb bérei tompítják a magasabb megélhetési költségek hatását, ezért a lakosságnak csak 13,1 százaléka szembesül a jövedelem 40 százalékát meghaladó lakásköltségekkel. Összességében a németországi bérek körülbelül 35 százalékkal magasabbak az uniós átlagnál.