Felkészülés a váratlan kiadásokra vagy hosszú távú befektetések?

A kutatási eredmények alapján megoszlik, hogy mikor látják időszerűbbnek, hogy pénzt tegyenek félre: a válaszadók megközelítőleg fele a hónap elején, közvetlenül a jövedelem beérkezése után különíti el a megtakarításra szánt összeget, míg a másik fele a hónap végén, a kiadások után fennmaradó pénzből takarékoskodik. A válaszadók 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem havi rendszerességgel, hanem alkalmanként, jellemzően ritkábban tesz félre, viszont így is képes megtakarítást képezni.

„A megtakarítók nagyjából fele, több mint 2 és fél millió ember rendelkezik megtakarítási termékkel, és az is örömteli, hogy tavalyhoz képest csökkent a befektetési alapokkal szembeni fenntartás. Ráadásul a válaszadók egyharmada szerint már havi 20 ezer forinttól is érdemes befektetni. Ezzel együtt az látszik a felmérésből, hogy sokan még mindig inkább megtakarítóként tekintenek magukra és nem befektetőként. Ez azt jelzi nekünk vissza, hogy a bankszektornak komoly feladata ezt az attitűdöt átfordítani és rávilágítani, hogy már kisebb összegtől is érdemes befektetőként gondolkodni magunkról” – mondta Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese.

2024-hez képest emelkedett azon válaszadók aránya (54 százalék), akik a biztonsági tartalék képzését tartják legfontosabb megtakarítási célnak. De ezt követően továbbra is a váratlan kiadások fedezése és a családtagokról való gondoskodás a leglényegesebb szempont a lakosság számára. 2024-hez képest azonban pozitív elmozdulás figyelhető meg a befektetői tudatosságban, többen tekintik az értékmegőrzést és az értéknövelést is fontos mozgatórugónak, főként a magasabb megtakarítással rendelkezők körében. A válaszadók közel negyede tesz félre nyugdíj céllal, saját ingatlanra vagy nagyobb utazásra, de a tanulás és az esküvőszervezés is felkerült a listára.